Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
KERNY TERÉZIA 1453. ADALÉKOK ÉS FÖLVETÉSEK HABSBURG (V.) LÁSZLÓ ... kérdést, hogy vajon ezek nem csupán a szentek ereklyéihez köthető sztereotip mirákulumok, hagiográfiai toposzok-e, vagy valóban történetileg is igazolható tényleges katasztrófák voltak? Megnyugtatóan tisztázódott az ereklyetartó palástjának sodronyzománcos technikája, de nem foglalkozott még senki érdemben a jelenlegi állapotában manierista jellegű, Naprági Demeter püspök (1556-1619) által átalakíttatott koronával,10 és a büszt palástjának közepébe illesztett transzlucid és vésett aljú zománcos címeres lemezzel sem, amelynek ismertetése kimerült annak primer heraldikai leírásánál. Tovább ugyanis senki sem merészkedett. Mindennek persze meg volt a jó oka. A gallér melletti felirat szerint „Árpádházi Szt. László hermáját a győri Székeskáptalan helyreállíttatta Csányi Károly javaslatára Pál Lajos ötvös által. 1930.” A középső ezüstlemezt ekkor újrazománcozták, mégpedig egy korábbi helytelen beavatkozás nyomán. E radikális és visszafordíthatatlan restaurálás miatt a lemez gyakorlatilag értelmezhetetienné vált a későbbi kutatás számára.11 A címeres lemez kutatástörténete A csúcsára állított négyzet alakú, 50x50 mm átmérőjű zománcozott ezüst lemez közepén nyitott koronás, hétszer vágott ezüst-vörös pólyás vésett aljú zománcos címer látható, mögötte keresztbe fektetett transzlucid zománcos két bárddal. A nagy címer mellett két oldalt egy-egy kettős keresztes kisebb, vésett aljú zománcos címerpajzs helyezkedik el. (1. kép) A nagy címer az Árpád-házra,12 a két kisebb a Magyar Királyságra utal.13 A zománcos címer csavarral könnyen levehető, hordozójára rátétként illeszkedik. Alatta gótikus minuszkulával írt „T” betű olvasható. E leírást, kisebb-nagyobb eltéréssel és részletességgel, a herma szinte minden kutatója közölte а XVIII. század második felétől. 1770-ben a bollandisták kiegészítő adatokat kértek a Győri Püspökségtől az 1715-ben, majd 1744-ben kiadott Acta Sanctorum júniusi kötetének Szent Lászlóról szóló fejezeteinek kibővítéséhez a fejereklyetartó történetére vonatkozóan.14 Száz évvel később Ipolyi Arnold foglalkozott ismét a lemezzel máig megkerülhetetlen tanulmányában: „[...] Aközépső négyszög ellenben Magyarország czímerét viseli a szokott színekben, mint itt 5-dik ábránk mutatja. A középső vérten, mely felett hármas levelű korona áll, oldalvást keresztbe helyezett két bárddal, a négy szelemen látható. Míg a két oldalfelöli kisebb vértben a hármas halom feletti kettős kereszt jön ismételve elő. Szokott előállítása ez Magyarország czímerének, mint az már a vegyesházbeli korszakban előjön, midőn rendesen az ország kettős keresztje képezi a fő vértet, míg a mellék vérten vagy vérteken a négy szelemen s a királyi család czímere áll. így jön elő már Nagy Lajos 1334. és 365 1. kép A címeres lemez a Szent László hermáról
