Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK 1365-ből ismeretes pecsétjén, hol, valamint Bajor Ottó czímeres pecsétjén, a hármas halom is már hasonlóan látható, mint czímerünkön. A kettős bárd itt nyilván Szent Lászlóra vonatkozik csupán, kinek rendesen hősies jelvénye, mint azon fegyvere, melylyel a kunok ellen csodásán és vitézül hadakozott; valamint hogy ez a hármaslevelű vagy liliomos korona látható már Sz. László legrégibb képén a nagyváradi káptalannak a XIV. századból ismeretes pecsétjén.” (Ipolyi 1863, 97.)15 Leírásához idősebb Storno Ferenc fametszetét mellékelte,16 de aránylag jól fölismerhetők részletei a tanulmányhoz kapcsolódó, Lippert József rajza nyomán készült, Reiffenstein és Rösch által nyomtatott acélmetszeten is.17 Két évtized múlva az 1884-es történeti ötvösműkiállítás lajstromában írtak újra a lemezről: „Elől, a középső mezőben e [sodronyzománcos] díszítés helyett Magyarország zománczos czímerét látjuk. Az alap fekete; a korona abroncsán levő hosszúkás gyöngyök áttetsző zöldek. A mellék-paizsok alapja át nem látszó vörös, a hegyek áttetsző zöldek. Az összes zomáczot valamely túlbuzgó, szakértelem híján szűkölködő főpap olajmázzal bekente, minek következtében a zománcz elhomályosult, a színek piszkos szürkésekké, kékekké vagy barnásokká váltak.”18 (Budapest 1884, 42.) A kiállításról megjelentetett kétkötetes reprezentatív albumban Pulszky Károly és Radisics Jenő mindössze két mondatot szánt a címeres lemezre: „[...] A vállakat elborító tarka zománczos virágokkal megrakott négyszögök közül szembeötlik a középső, hol három paizson Magyarország címere díszük; a középsőn a pólyák, a szélsőkön a dombon emelkedő kettős kereszt. Az e paizsok mögött egymást keresztező bárdok Szent László jelvényei.”19 (Pulszky-Radisics 1885, 63-64.) Bunyitay Vince volt az első, aki a herma datálásában perdöntőnek vélte a zománcos címert: „E szobor azonban csak a XV. század első éveiben készülhetett. Erre nézve egyértelmű, írott bizonyítékunk nincs ugyan, de ide mutat a szobor mellén látható magyar czímer, mely ilyen alakban Mária és Zsigmond királyaink korában volt használatos és ide mutat a váradi székesegyház története is.” (Bunyitay 1892b, 46.) Őt követően Czobor Béla adott minden eddiginél részletesebb, autopszián alapuló technikai leírást a lemezről, korrigálva a korábbi téves megfigyeléseket is: „Külön kell szólnunk a király mellén középett levő dülény idomú mezőről, mely nem csipkézett, nem is filigrános lemezzel van kitöltve és rajta vésett aljú zománczban (email champlevé) három czímerpajzsot látunk. A középső nagyobb pajzs felett három nagyobb és két kisebb ágú nyílt aranyos korona van, abroncsán három sárga nagyobb és nyolcz zöld zománczczal jelzett kisebb ékkővel díszítve. A pajzs vörös zománczos mezejében négy aranyos pólyát látunk, úgy hogy fent pólyával kezdődik és hegyes végében vörös színnel végződik a pajzs, mely mögött keresztbe téve Sz. László király jellemző csatabárdja kétszer látható. E középső czímer mellett jobbra és balra két egyforma, de kisebb pajzs foglal helyet: Mindegyik vörös zománczos mezőben, zöld zománczos halmon arany kettős keresztet foglal magában. Az egész dülényalakú mező — mint ez a korona és a két bárd felett levő maradványokból konstatálható — sötétzöld zománczos volt s belőle kiálló aranyos pettyek a lemezzel egy darabból készültek, míg a többi szederjes zománczos mezőkön az ötágú apró csillagok és pettyek a zománczfelületre vannak applikálva.” A szöveghez kapcsolódó jegyzetben Czobor megállapítja, hogy „A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstromában (II. terem, 42. lap) tévesen állíttatik, hogy a czímerpajzsokkal ékített 366
