Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Erdélyi Zsuzsanna: Egy magángyűjtemény Szent László-énekei

ERDÉLYI ZSUZSANNA EGY MAGÁNGYŰJTEMÉNY SZENT LÁSZLÓ-ÉNEKEI betörése: 2174-2176. oldal; a kővé vált aranypénzek mondája: 2176-2180. oldal; Szent László forrása: 2180-2182. oldal; Szent László „ugratása”:10 2182-2186. ol­dal. Kéziratos bejegyzés: „1899 - Jászárokszállás - Varga Lajos.” (2212. oldal, a kö­tet legvégén.) 13. „XCV. Vác város eredete Geiza és László- a szerencsétlen Béla király fiai, ki uralkodásának harmadik évében Dömösön a királyi mulatóban ebéd közben meghalt- kilovagoltak, így mond a legenda, a mogyoródi ütközet előtt, és az ütközet tervéről beszélgetének. Rögtön felkiált László: „nem láttál semmit?” Geiza feleié: „én mit sem láttam.” De László mondá: „még mi egymással beszélgeténk, angyal szállt le az égből, arany koronát tartott kezében és azt a te fejedre tette; és ez jele előttem annak, hogy bizonyosan győzünk. Soliman elfut az országból, és azzal együtt a koronát neked adja az Ur.” Geiza feleié: „Ha az Ur Isten velünk van, és minket ellenségeinktől megvédelmez, s a te látásod teljesül, e helyen a boldogságos szűz Mária tiszteletére templomot épí­tettek.” Midőn tehát a győzelem kivivatott, Geiza Lászlóval együtt és több harczo­­sok kíséretében elment azon helyre hol Lászlónak látása volt és a templom építéséről tanácskozott. Ekkor hirtelen égő szarvú szarvas jelent meg és az erdő sűrűjébe fu­tott, de ott, hol most Vácz városa van megállapodott. Nehány harcos nyilat röpített utána, de a szarvas a Dunába ugrott, és eltűnt. Geiza tehát ott hol a szarvas eltűnt, felépitteté a boldogságos szűz Mária tiszteletére a templomot, ott püspöki széket és várost alapított; Vácznak pedig azért nevezte mivel az egész vidéken senki sem la­kott csak egy remete, kit Vácznak hittak. Azon helyen pedig, hol László előtt az an­gyal megjelent, Geiza kápolnát épített Péter az apostolok fejedelmének tiszteletére. A tizennyolcadik század első felében még láthatók voltak a Geiza által építte­tett főtemplom romjai; a mostani pompás főtemplomot Migazzi püspök, későbbi bi­­bornok és bécsi érsek építtette. A fent említett sz. Péter kápolnáját a Mária főtemplommal együtt elpusztítot­ták a törökök, és sz. Péter kápolnáját egyéb nem jelöli, mint a tiszta forrás, melly haj­dan mellette folydogált, azonban a benne lévő oltár kép, melly a bold, szűz Máriát ábrázolta egy istenfélő család birtokában vala. Későbbi időben ezen család egyik ivadéka, mint a hagyomány mondja, egy is­tenfélő asztalos, ki a boldogs. Szűz képét különös tiszteletben tartván, azt ágya fölé helyezé, hogy a sz. kép előtt annál többet buzgólkodhasson, igen súlyos betegségbe esett, úgy hogy le sem szállhatott többé ágyáról. -Azonban egy Ízben az ájtatos­­ságban elmerülve álomra csukódtak szemei, s álmában szózatot hallott, melly pa­rancsoló, hogy a sz. képet ő maga vinné a város melletti sz. forráshoz - holott pe­dig már alig birt mozdulni beteg ágyában. De ime! felébredvén megkisérté a felkelést és oh csoda! előbbi erejét érzé visz­­szajőni, s a legnagyobb áhítattal sietett a sz. forráshoz, itt zöld gályákból, gyönyörű erdei virágokkal ékesített sátort készített, s a sz. képet abba helyezé. E csodának hire terjedvén számtalan ember sereglett a sz. kép tiszteletére. E szent helyen idő folytával sok csoda történvén, s ezer meg ezer bucsustól meglátogattatván építtetett a mostan is létező „hét kápolna” nevű bucsujáró hely, 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom