Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Erdélyi Zsuzsanna: Egy magángyűjtemény Szent László-énekei
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK melly e nevezetét azon hét kis kápolnáról kölcsönzé, mellyek az út mellett a bold. Szűz hét fő örömét, és hét fő fájdalmát ábrázolják képekben. E sz. forrásról 1769-ben prépostság is alakíttatott Vürth Ferencz kanonok által, ki a kápolna mellett levő gondviselő lakát épitteté. A jelen felszentelt épületet kegyes adományok utján Althan Fridrik kardinális és váczi püspök épitteté, melly 1780-ban Migazzi gróf szinte váczi püspök által megáldatván és felszenteltetvén, Mária neve napjára több ezerre menő, s messze vidékről érkező búcsus által látogattatik, melly buzgóság s meglepő áhitat eléggé bizonyítja, sőt a sok ezüst emlékajándék is nyilván tanúsítja, hogy e sz. forrásnál számtalanon nyertek lelki és testi enyhülést, a miért is örök dicséret a Jézus Krisztusnak, és sz anyjának a bold, szűz Máriának.” Csodák könyve. Fedőlap, felzet, végső lapok hiányoznak. Az adatokat az „Ajánlás” jobbára jelzi, amint olvashatjuk: „E jelen Csodák könyvét, mellyben 150 csoda van leírva 150 szép képpel ékesítve... Kelt Mindenszentek napján. Nov. 1.1858. Akiadó.” Bizonyos ismérvek alapján Bucsánszky Alajos lehet a kiadó Pesten, az Ősz u. 30. sz. alatt. A kötetet Gyulajon kaptam Tolna megyében, 1971. október 19-én Jankovics Istvánná Fejes Rozáliától, aki 1900-ban született. JEGYZETEK 1 Bővebben ld. Kerny Terézia Kutatástörténeti áttekintés (1977-2007) című tanulmányát e kötet lapjain. 2 Cantus Catholici, Lőcse, 1674, 511-512. Kiadta: RMKTXVII. század, 15/A 1992,475. ének. 3 Részletesen ld. Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben című tanulmányában, ebben a kötetben. 4 Kiadását ld. Medgyesy-Schmikli Norbert dolgozatában a „Szövegkiadások” 3. énekeként 5 Szent László liturgikus kultuszáról szóló legújabb, pontos és teljességre törekvő kutatási eredményeket ld. Kovács Andrea: Szent László tisztelete a középkori magyar zenetörténetben című tanulmányát ebben a kötetben. 6 Az ének előzményeiről ld: Medgyesy-Schmikli Norbert idézett tanulmányát ebben a kötetben. 7 A csíksomlyói nyomtatványban szereplő éneket Medgyesy S. Norbert tanulmányának 21. éneke adja ki ebben a kötetben. 8 Mikor ezen ének „tulajdon” dallamára énekeltetik, akkor a „Kérünk” szó elhagyandó; azért van bezárva is. 9 Az Egervári énekeskönyv (XIX. sz. eleje) változatát közli Medgyesy S. Norbert idézett dolgozatának 20. énekszövege ebben a könyvben. 10 Szent László mátraverebély-szentkúti ugratásának történetét Varga Lajos tollából ld. Hetény János Szent László király népi tisztelete — különös tekintettel a ponyva-nyomtatványokra és a Karancs-hegyi népi emlékezetre című tanulmányában e kötet lapjain. 250
