Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben
MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ 1651 ES 1845 ... király holttestét), majd a Szentháromság imádása és Szűz Mária, mint Magyarok Nagyasszonya köszöntése zárja a költeményt.45 Az ének szövegét kisebb eltérésekkel az Olaszfalui énekeskönyv (1824) is tartalmazza.46 A katolikus felekezet énekgyakorlatát őrző Petri András-énekeskönyv (1630— 1631), a Czerey János-énekeskönyv (1634-1651), a Csikcsobotfalvi kézirat (1675), a Túród Cautionale (XVII. sz. második fele), az Ecsi énekeskönyv (1700—1725), a Maracsko Anzelm-énekeskönyv (XVIII. sz. első fele), egy Cautionale Catholicum töredéke (XVIII. sz. első fele), a Cantus Catholici 1674 toldaléka (XVIII. sz. első fele), a Bocskor János-énekeskönyv (1716-1739; kiadta: Csörsz 2003.), a Vépi énekeskönyv (1731), a Cantus Catholid 1738 toldaléka, a Császár Ferenc-énekeskönyv (XVIII. sz.), Kócziány Antal toldaléka (1763 előtt), a Deák-Szentes kézirat (1774), az Ivánéi énekeskönyv (1770-1797), a SzárnyaiMárton-énekeskönyv (1772-1776), aZemplényikézirat (1775 — 1785), a Cursus parvus című gyűjtemény (1779), a Salamon József - énekeskönyv (1783-1797), a Jászfény szarui énekeskönyv (1788), a Pannonhalmi katolikus énekeskönyv (XVIII. sz. második fele és más kézirat а XIX. sz. első feléből), a Pannonhalmi énekeskönyv (1796), a Mocsy Elek-énekeskönyv (1798), a Gyulai Sáska Absolon-énekeskönyv (1798), a Kajáli énekeskönyv (1802-1853), a Nagyszombati énekeskönyv (1804-1822), aKörössy József-énekeskönyv (1827), a Ceglédi kántorkönyv (1831), a Szanyi énekeskönyv (1836), a Nagypösei énekeskönyv (1836- 1837) és Csáki János nagyabonyi kántorkönyve (1830—1845) nem tartalmaz Szent László király tiszteletére írt szöveget. A Kántorkönyv (1808) című kézirat csak halotti búcsúztatókat tartalmaz, és az egyező című Kántorkönyv (XIX. sz. eleje) szintén nem tár elénk a Lovagkirályról szóló költeményt. Összefoglalás Tanulmányunkban összesen 53 db kéziratos és 8 db nyomtatásban megjelent, Csíksomlyó kivételével a jelenlegi Magyarország könyv- és levéltáraiban található katolikus énekeskönyv Szent László király tiszteletére íródott népénekét vizsgáltuk. A XVII-XVIII. századi nyomtatott és kéziratos énekeskönyveink áttekintése után állíthatjuk, hogy Szent László tiszteletére az első népénekek az 1670-es években tűnnek fel: a Cantus Catholid énekeskönyv 1674-es kassai kiadásában, majd Kájoni János Cautionale Catholicumában Csíksomlyón, 1676-ban. A nyomtatásban napvilágot látott énekszövegeket — nótautalásokkal ellátva — több kéziratos énekeskönyv örökítette tovább. A XVII-XVIII. század fordulóján néhány olyan sokversszakos népének íródott a Lovagkirály tiszteletére, amely a XVI. század históriás énekeinek stílusában László életének konkrét eseményeit és csodás történéseit regélik krónikás hűséggel. A barokk kori népénekek szövegében leggyakrabban püspökség- és templomalapításokról, az ország ellenségeinek (kunok és tatárok) legyőzéséről, az elrabolt lány megmentéséről, Szent László misztikus elragadtatásairól; a fürjek és a bivalycsorda megjelenéséről; a vízfakasztás és az aranypénz kővé válásának csodájáról; a pogányok megtérítéséről, László váradi temetéséről (angyalok vitték saját alapítású, kedvelt városába) és a sírjánál történt rendkívüli eseményekről olvashatunk. A Dóri énekeskönyv egyik éneke a Szent Korona égi eredetéről, a váci csodaszarvas-jelenésről és a váci egyház alapításáról regél, amelyben Géza herceg szerepét is feltünteti. A Szakolczai István által megörökített költemény Szent László visszatérését várja 199
