Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben

ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK pusztuló országába, más XVIII. századi versek pedig a romlottságból kiáltanak a ne­mes Lovagkirály felé. Előfordul, hogy a magyar „Háromkirályok” (István, László és Imre) tiszteletére írt népénekszövegek írói vagy másolói egymástól kölcsönöztek, azonos toposzokat használtak. Az énekekben a Szent László-legenda (XII—XIII. sz. for­dulója), a Magyar Anjou-legendárium (1338-1343), a Képes Krónika (1358), az ép­pen Váradon íródott Dubnici Krónika (1476) és a Thuróczy-krónika (Augsburg, 1488)47 leírásai tükröződnek. A középkori elbeszélő források leírásait a barokk kor­ban a kéziratos énekeskönyvek másolói, esetleg szerzői eddig ismeretlen hagyomá­­nyozódás útján örökítették tovább.48 Az klerikus állapotú személyek közül Andrássy Ráfáel, Kájoni János, Náray György és Szegedi Lénárd, a világiak közül Herchl An­tal, Kováts István, Paksi Márton György, Szabados József, Szabó János, Szakolczai István, Szoszna Demeter György és más, eddig ismeretlen iskolamesterek, kántor­tanítók, népi előénekesek, búcsúvezető „szentemberek” szerepe ennek következté­ben felbecsülhetetlen — Szent László királyunk tiszteletének fenntartásában is. SZÖVEGKIADÁSOK Az alábbiakban közöljük a XVII-XIX. századi katolikus énekeskönyvi források közül 16 db kéziratos és 5 db nyomtatásban megjelent kancionále Szent László-éne­­keit. Az énekszövegeket kritikai kiadásban, azaz betűhíven és jegyzetekkel ellátva adjuk közre. A központozás tőlünk származik. A kéziratos forrásokból származó éne­kek — egy kivétellel — itt jelennek meg nyomtatásban először. Egyes énekeink to­vábbi népi változatai Erdélyi Zsuzsanna Egy magángyűjtemény Szent László-énekei című tanulmányában olvashatók e kötetben, az énekek után jelezzük pontos fellel­hetőségüket. Az énekek dallamának meghatározásánál Kővári Rékának A Szent László-népénekek dallamairól című tanulmányára, az abban szereplő kották számára utalunk, amely ugyancsak ebben a kötetben olvasható. 1. XXVII. JVNII. Szent László Királyról Sz[ent] László Királyunk Istennek szolgája, Christus hiveinek hiv oltalmazója, Romlot Magyarságnak Menyben szószóllója, És orvoslója. Kegyes ió voltából irgalmas Istennek, Sz[ent] László, Királyúl adattál ez Földnek; Hogy sz[ent] életeddel úttya igaz Hitnek, Lennél ez Népnek. Azért Sz[ent] Lászlóban Istennek tölt kedve; Csudatételekkel keze volt meg-telve, Romai Sz[ent] Hittől azért lön tisztelve, Szentnek nevezve. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom