Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben
L I AARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK A magyar katolikus népénektörténet jeles forrása az a két kötet, amelyet a Tolna vármegyei „Szaktsi Iskola Gyermekek Tanítója” vetett papírra 1788-1789- ben, és Erdődy Gábor mernyei iskolamester újított meg 1815. május 15-én. A Szakost kántorkönyv néven ismertté vált kézirat egy hét versszakos alkotást énekeltet (Nóta: Követi) a Lovagkirály tiszteletére, amelyben László apját, (I.) Béla királyt (1060-1063) és elődjét, (I.) Géza királyt (1074-1077) is említi. A költemény kiemeli László király buzgó Mária-tiszteletét, valamint a hunokkal (!) és a tatárokkal vívott küzdelmeit. Az ének szerzője, pontosabban mondva másolója, egyetlen betű eltérése folytán nyilvánvalóan összetévesztette a kunokat a magyarság őseinek tartott hun néppel.37 Az ének eddig ismeretlen szerzője szerint Szent László erőssége a rózsafüzér volt. Minden bizonnyal a képzőművészet alkotásai hatottak a költőre, mert a barokk kor áhítata gyakran rózsafüzérrel körbefont karddal ábrázolta a nagy uralkodót (Kerny 2007, 331-350.). Kifejezetten esdeklő jelleggel fordul a Lovagkirályhoz a XVIII. század második felében keletkezett Katolikus énekeskönyv négystrófás éneke Ditsősséges Szent László, Istennek szolgája. .. kezdősorral. Az ének a gyászba borult Magyarország hangjaként szól, és ígéretet tesz a Szentkirálynak, hogy soha nem felejti el csudatételeit.38 Nótautalása („Minekünk adassék...”) alapján minden sor szótagszáma 13.39 Az ének 2. és 3. strófájának záró sorai („Más sok ellenségnek te rettentő Karja” és „Mind örökké az Istent te benned ditsérjük”) ellenben 12 szótagúak. A záróstrófa értelmi és teológiai szempontból egységes, de egy sor kimaradt a kéziratból. Az eltérés okát nem ismerjük. Szép, barokk jelzőkkel és allegóriákkal dicséri Szent László hitét és említi fel sírjánál történt csodáit a Varsányi énekeskönyv (XVIII. sz. második fele) négy versszakos, Sz[ent] László Isten szolgája, Nemzetünknek Finyes Fáklája... kezdetű (N. Infinitae Bonitatis) éneke. A költemény — a barokk népénekek közül egyedüliként — az ókori római mitológia hadistenéhez, Marshoz hasonlítja a magyar Lovagkirályt.40 Minden valószínűség szerint a XVIII. század végének alkotásaként keletkezett a Szentmihályi Mihály-féle Egyházi énekes könyv... (Eger, 1797-1798) és a Kájoni Cantionale 3. kiadásának éneke, továbbá az Egervári énekeskönyv néhány költeménye. A Kájoni Cantionale 3. kiadása (Csíksomlyó, 1805) egyetlen éneket közöl a Lovagkirály tiszteletére Taníttatván, s’ oktattatván Szent László kis korában... kezdősorral, mely már Szentmihályi említett nyomtatványában is feltűnik (Eger, 1797-1798, 384.). Az 5 versszakos ének kiemeli Szent László imádságos életét, templomalapításait, váradi temetését és a sírjánál történt csodákat.41 A már említett Egervári énekeskönyv elsőként Szent László, Istennek kedves szolgája... kezdősorral tüntet fel egy 6 versszakos költeményt, amely új vonásokat, ha úgy tetszik, toposzokat emel ki Szent Lászlóval kapcsolatban: csodálatos gyermekségét, kegyes atyai mivoltát, püspökség-alapításait és a pogányok megtérítését.42 A Kit Úr királyunknak rendelt... kezdetű, ugyancsak 6 versszakból álló vers szintén László atyai gondoskodását és az ország ellenségeinek legyőzőjét énekli meg.43 A Szentmihályiféle Egyházi énekes könyv... lapjain (Eger, 1797-1798, 383.)44 és az Egervári kéziratosban tűnik fel elsőként a Zengd Magyar nemzetünk Szent László szentségét... kezdetű 6 strófás alkotás, amely több későbbi kéziratban és ponyvanyomtatványon is feltűnik. Az ének hálát ad Szent László életéért és uralkodásáért, tettei közül felidézi keresztény jámborságát, a tatárok aranypénzének kővé válását, a vízfakasztás csodáját, a bivalycsorda megjelenését, váradi temetését (a szekér magától vitte oda a 198
