Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Czibula Katalin: "Két napnak a' nagy égen nincs helye". Szent László király alakja az iskolai színpadon és a hivatásos színjátszás kezdetén
CZ1BULA KATALIN SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ ISKOLAI SZÍNPADON ÉS ... Rongálta bátyja jó Geize alatt, és Kétrészre szaggató a nemzetet.” (Czakó é. n. 5-6.) Omaga oly annyira nem akarja a hatalmat, a királyságot magának, mint a klasszicizmus elsősorban iskolai színjátékainak ideális uralkodója. ’’Hányszor tevém le a kormány botot, Nem mintha vinni nem tudnám súlyát, Hanem mivel elődeim keze Nyomorultan kezdett müvet hagyott Folytatni, mit szivemből gyűlölök; S viszont megint kezembe loptad azt.” (Czakó é. n. 52.) — perlekedik a sorssal a harmadik felvonás elején. Uralkodói legitimitásának indoklása viszont sokkal modernebb, mint elődeié, nem a születési előjogok, hanem az államiság kívánata és érdeke, a XVIII-XIX. századi államelméletek új szellemiségének jegyében: „Igaz, hogy születésjog nekem Koronám és trónom nem adhatá; De adta egy jog, mely szent s isteni; A nemzet s ország szerelme” (Czakó é. n. 76.) De alakjának (magán)emberi vonásai is idealizálva jelennek meg. Gyula nádorhoz fűződő fiúi, annak fiához, Dezsőhöz kapcsolódó testvéri érzelmei indítják el a konfliktust: mint királynak azzal kell szembesülnie, hogy fogadott testvére, a nádor fia a Salamont támogató pártosok közé állt, s ezért apja, a hűséges nádor, ha szíve szakad is, de fia halálát követeli. Emberi az a megoldás is, ahogy az igazságosság nevében kimondja László a halálos ítéletet, de testvéri szeretetében arra bíztatja az alattvalókat, hogy az elítélt Dezsőt szerelmese, Jolánka szöktesse meg a börtönből. Az ideális király alakjának megalkotását azzal a régi bevált dramaturgiai eszközzel hangsúlyozza a szerző, hogy éppen ellenfelei mutatnak rá a király hősies, igazságos nagyszerűségére. Dezső így vall árulásáról, gyűlölete okáról: „Mert rettentő karod - S mérkőzni csak veled nem birhaték Egész hazában. Bór volt ős apám Utóda egyig harczi hős -Én nem vagyok - miattad nem vagyok.” (Czakó é. n. 11.) A második felvonás elején pedig a börtönben szenvedő Sólom és kísérője Opós sorolják ellenségként is imponáló tulajdonságait. Sőt Opós igazából csak egy eskü miatt szolgálja Sólomot, legszívesebben ő is László alattvalója lenne. A szerelmi szálban is a Szent királyhoz kapcsolódó legenda halvány visszfényét látjuk, bár határozottan világias módon: László magányos, bár van felesége, akivel csak a zárójelenetben vált néhány konszenzust nem mutató szót, és van egy szerelme, Jolánka, aki mást szeret, a király pedig lemond róla. A viszonzaüan szerelem motívuma ugyan nem teljesen simul az ideális hős képéhez, akit a romantika szabályrendszerében is viszont szoktak szeretni, de a magányos uralkodó erényben felmagasztosuló alakjának régi toposzában értelmezhetővé válik a magánynak ez a megerősítése. Az ideális király határozottan és halmozottan toposzokkal történő rajzában egy szokatlan momentum figyelhető csak meg: László erőteljes konfliktusa az egyházi vezetőkkel. Míg a dráma két püspök alakja erőteljesen befolyásolni akarja 159
