Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Czibula Katalin: "Két napnak a' nagy égen nincs helye". Szent László király alakja az iskolai színpadon és a hivatásos színjátszás kezdetén
CZIBULA KATALIN SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ ISKOLAI SZÍNPADON ÉS ... Czibula Katalin „KÉT NAPNAK A’ NAGY ÉGEN NINCS HELYE” SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ ISKOLAI SZÍNPADON ÉS A HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁS KEZDETÉN Szent László visszatérő alak volt az iskoladrámák színpadán is.1 Varga Imre munkássága során a jezsuita és a protestáns iskoladrámák kiadása után történelmi drámákról írt kismonográfiájában (Varga-Pintér 2000) külön fejezetet szentel „Bonyodalmak Salamon körül” címmel a témának. Itt számba veszi gyakorlatilag az öszszes híradást, ami a Szent László ill. Salamon király uralkodásának időszakát feldolgozó drámákról eddig ismeretes: akár puszta feljegyzés az előadásról, akár fennmaradt program vagy teljes drámaszöveg. Ebből azt láthatjuk, hogy igen népszerű volt a történelem ezen időszakának megjelenítése az iskoladráma-szerzők körében, de míg a csak hírből ismert előadások ill. a latin nyelvű szövegek viszonylag nagy számúak, addig olyan magyar nyelvű drámaszöveget, amelyben szerepel a szent király, összesen hármat ismerünk teljes egészében. Ezt a listát bővíti még egy drámaprogram, és csatlakozik még hozzá egy olyan dráma, amelynek nem szereplője ugyan László, de mivel a közte és Salamon közötti viszály a dráma központi problémája, így nem kerülhető meg ez a dráma sem. Tehát a következőkről van szó: Szent László, a váradi püspökség alapítója (drámaprogram, Nagyvárad, 1744.) Andreas Friz: Salamon, Magyar Ország királya (1757. után) Iliéi János: Salamon király, Lászlónak foglya (Kassa, 1767.) Ismeretlen szerző: Salamon (az 1770-1780-as évek) Benyák Bemát: A megszégyenült irigység, azaz Salamon magyar király (Nyitra, 1772.) Az első négy cím a jezsuita rendhez köthető, az ötödik darab szerzője piarista. Az első négy darab szakirodalma igen bő, Varga Imre mellett Alszeghy Zsoltné és Vörös Imre is behatóan vizsgálta az említett drámák valamelyikét (Varga 1999; RMDE 4/1. 271-273, 320-323; RMDE 4/2. 225-227; Vörös 1999.) Annál is inkább, mert a Friz- az Iliéi- és az ismeretlen szerzőjű darab összefügg: ez utóbbi szerzője használta a két előző dráma szövegét. A drámaprogramról mondhatunk természeténél fogva a legkevesebbet. Fontos, hogy középpontjában a győzedelmes keresztény király áll, aki miután ellenségeit legyőzte, isteni sugallatra templomot épít, és püspökséget alapít. A barokk hőst nyilvánvaló helyi színezettel rajzolja meg a szerző, hiszen Nagyváradon mutatták be a darabot. A barokkos tendenciát erősítik a tipikus tematikán túl a prológusban és a felvonásvégi c/iorusokban felléptetett allegorikus alakok. A későbbi drámák szempontjából kiemelendő az Istennek ajánlott templom felajánlása mellett a Váczi nevű remete alakja, aki egy csillagból jövendöli meg László győzedelmét. A következő darabok mind a Salamon és László közti trónviszályt dolgozzák fel. Megállapítható, hogy ezekben a drámákban is csak másodlagos szereplő a szent király, a drámaírókat a történelmi tanulságokat hordozó belviszály sokkal inkább érdekli. Olyannyira, hogy a címben egy kivétellel meg sem jelenik László alakja, a főszereplő mindig Salamon, és a címadások is vagy az ő alakját, vagy a viszályt magát állítják középpontba. A sorban következő jezsuita Friz-darabnak nem is 147
