Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Czibula Katalin: "Két napnak a' nagy égen nincs helye". Szent László király alakja az iskolai színpadon és a hivatásos színjátszás kezdetén

-L 1 ARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK szereplője László maga. A szerzőt az a pillanat érdekli, amikor a krónikák szerint Sa­lamon a vesztes ütközet után elmenekül az országból, és az isztriai erdőkbe vonul vissza, hogy haláláig remeteéletet éljen. László alakját Salamon szavai rajzolják a néző elé, miután az elkeseredett, öngyilkosságra készülő király az életét megmentő remetében egykori nevelőjére ismer, és elhatározza, hogy hatalmáról önként le­mond, a koronát átengedi Lászlónak: „László, édes Etsém, néked engedem Koro­nám; jobban mondhatom, terhes munkáimot te reád terittem, hogy egyedől csak magomra viselhessek gondot... Te pedig, szivemből kévánom, számos esztendőkig Uralkodgyál a Vitéz Magyar Nemzetségen; ezt védelmezd, ezt magasztald, ezt erő­sítsd...” (RMDE 4/1. 269.) A dráma nem teszi fel kérdésként, hogy László miért al­kalmasabb a trónra, mint Salamon. Azzal argumentálja csupán a „Sommás elő kö­szönetében, hogy: „az Ország jeles Koronája, mely Salamon fején mint Mádár ág Szálon, mindenkoron ingadt (mert háromszor aztat fejére emelte, s-annyiszor vesz­tette), Lászlónak fejébe, mint kö szál hab között, állandó marada.” (RMDE 4/1. 252.) A jezsuita Iliéi János Salamon király Lászlónak foglya című drámájában valóban színpadra lép a szent király is mint szereplő. A darab időben a Friz-dráma előzményeit dolgozza fel: Salamon és László békét kívánnak kötni a mosonyi mezőn, de Salamon cselt vet Lászlónak, amit viszont az megtud, és a csel visszájára fordul, László ejti fog­ságba Salamont. A drámát — a szöveget kiadó Alszeghy Zsoltné után — Vörös Imre elemezte egy tanulmányban, és következtetésével maximálisan egyetértünk. Szerinte a dráma László alakja igazi barokk athleta Christi, aki „háromszorosan diadalmas­kodik: Zabolts iránti irgalmassága révén erkölcsi tekintetben, Salamonnal való pár­beszéde során a logikus érvelés terén, a darab végén pedig katonai-politikai szem­pontból is.” (Vörös 1999. 135.) Két fontos motívumot említenék még Iliéi János drámájából: az egyik a trónra alkalmasság kérdése. A magyar iskoladrámák nagy cso­portjában visszatérő téma a hatalom, a legitim uralkodó, a helyes uralkodás proble­matikája. A jó uralkodó alakjának rajzát számos elem árnyalja a különböző drámai megoldásokban, de szinte kivétel nélkül jellegzetes tulajdonsága, hogy nem vágyik a hatalomra, nem kiváltságként, hanem kötelességként éli meg trónra kerülését. Mintha a bibliai non est volentis értelmezné az uralkodók alakját, és csupán a könyörülő Is­ten útmutatását elfogadók lehetnek alkalmasak az uralkodásra. Ebben a drámában is a születési előjogoknál erősebb argumentáció, hogy László nem akar király lenni, „erőn-erővel ragasztották ezt az igát az Országnak érdemes, értelmes tagjai.” (RMDE 4/1.316.) Annak ellenére, hogy, Salamon azzal érvel, hogy „Magyar Országhoz jus­somat Atyámnak vérivel hoztam e’ világra.” (RMDE 4/1. 315.) A trónra alkalmasság másik fontos kritériuma a hazához való viszony: a haza­­szeretet is csupán a jó uralkodót jellemzi, hiszen Salamon kész arra, hogy „fenekes­tül fel-forgatom, vérben, tűzben hagyom az Országot.” (RMDE 4/1. 304.) Ezzel szemben László erkölcsi fölényét nemcsak az adja, hogy megmenti az ellenséges Za­bolts életét, hanem a haza érdekének állandó szem előtt tartása: „a’ ki ronttya, bonttya Hazáját, és vérenkedik, hogy el-üthesse arany páltzáját: nem Király..Az el­lenségeskedésnek sem ő az oka: „nem- is azért kötöttem kardot, hogy hamvá porrá tegyem, fel-bitangollyam édes Hazámot.” (RMDE 4/1. 308-309.) Később pedig Za­bolts is azért áll László oldalára, és válik a dráma pozitív szereplőjévé, mert a király érdekei helyett a haza védelmét tartja szem előtt: elítéli Salamon tűzzel-vassal pusz­tító szándékát, és meggyőződik arról, hogy László a mentalitásában alkalmas király.2 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom