Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kilián István: Slavkovski Benedek drámája Salamnon, valamint Géza és László küzdelméről (Privigye, 1718)
KILIÁN ISTVÁN SLAVKOVSKI BENEDEK DRAMAJA SALAMON, VALAMINT ... Kilián István SLAVKOVSKI BENEDEK DRÁMÁJA SALAMON, VALAMINT GÉZA ÉS LÁSZLÓ KÜZDELMÉRŐL (PRIVI GYE, 1718) Bevezetés, történeti háttér Az I. András király (uraik. 1046-1060) és öccse, Béla között a már régóta lappangó viszály 1057-ben, András fia Salamon megkoronázásával fellobbant. András ugyan megígérte, hogy ha örökös nélkül hal meg, öccse örökli a trónt. Amikor azonban fiúgyermeke, Salamon megszületett, erről az ígéretéről szándékosan elfeledkezett. S amikor a kicsi Salamon elérte az ötéves kort, a gyermeket gyorsan eljegyeztette Henrik császár leányával, s a fiúcskát, Salamont azonnal meg is koronáztatta. Béla látszólag megnyugodott. 1060-ban azonban a két testvér között újból fellángolt a viszály. Ezért I. András fiát, Salamont nagyon gyorsan IV. Henrik német-római császár udvarába szállíttatta, a németektől pedig segítséget kért fia trónjának megtartása érdekében. A belháborúban András vereséget szenvedett, maga is meghalt a küzdelem folyamán, s az általa alapított bencés monostorban, Tihanyban temették el. Ekkor I. András öccse, I. Béla került a magyar trónra. IV. Henrik császár 1063-ban megtámadta Magyarországot azért, hogy Salamon jogait a magyar trónra, a maga számára pedig a hűbéri jogokat biztosítsa. I. Béla király azonban még a harc kezdetén meghalt, s így Salamon teljes joggal örökölte a királyi trónt. Béla király legidősebb fia, Géza ugyan békét ajánlott Salamonnak, de a megegyezést a németek megakadályozták. Azért egy fegyveres öszszecsapást követően Béla fiainak, Gézának, Lászlónak és Lampertnek külföldre kellett menekülniük. Onnan visszatérve békét kötöttek az 1063-ban trónra lépett Salamonnal. De Salamon egyre bizalmatlanabb lett, holott a hercegek többször szereztek győzelmet a királyi csapatok számára. Az unokafivérek közötti ellenségeskedés 1071-ben lángolt fel. 1074-ben az intrikus Vid ispán hatására I. Béla fiai végképp kegyvesztettek lettek, s Gézát, miközben éppen a Tiszánál átkelni készült csapataival, Salamon megtámadta és megverte. Majd László és Géza Mogyoródnál 1074. március 14-én súlyos vereséget mért a király csapataira. (Magyar Kódex 1. 1999. 48-55.) A dráma, amelyről Magyarországon most lehet először előadást hallani, sejthetően a mogyoródi csata évében játszódik. Slavkovski Benedek életpályája A dráma írója, Slavkovski (Szlakovszky) Benedek ab Annuntiatione Beatae Mariae Virginis 1685. május 15-én született a Zólyom vármegyei Úrvölgyében. A piarista rendbe 17 éves korában, 1702. március 25-én lépett Privigyén. 1704. május 15- én tette le fogadalmát Pozsonyszentgyörgyön, s 1710. április 21-én szentelték pappá, majd 1748. szeptember 11-én halt meg Korponán. Slavkovski 1701 és 1707 között Privigyén végezte a szokásos filozófiai kurzusát, de már tanított zenét és aritmetikát is. 1708-1709-ben Nyitrán találjuk, ahol éppen teológiai tanulmányait végzi, párhuzamosan pedig a principisták és a parvisták magisztere is volt, tehát a korabeli szint szerint a gimnázium első két osz131
