Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK A „cédrus” metaforát Zrínyi később soha nem használta. A Zrínyi-szótár szerint műveiben a „cedrus” szó nem fordul elő. A Szigeti veszedelem (1651) 3. részében csak a „citrus” változata tűnik fel, ez is a török fiú énekében. (Obsidio Sigetiana 3/35, Веке 2004,180.) Sem Szigetvár hőséről, sem Mátyás királyról írva sehol nem élt többet a cédrus hasonlattal. Mégis talán a cédrus szimbólum segít megérteni, hogy a század egyik döntő nemzetközi jelentőségű vállalkozását végrehajtó Zrínyi nem felejtette el Szent László emlékét. Kéry János (1638-1685) pálos szerzetes Zrínyit búcsúztató halotti beszédében 1664. december 21-én hangzott el ismét a cédrus metafora. Kérynek már apja is a bán köréhez tartozott, ő pedig valószínűleg ismerte Zrínyi Szent László-beszédét. 1650-ben testvérét, Kéry Ferencet, 1654-ben őt magát választották a Stephansdom ünnepi szónokának és a Rex Thaumaturgus, azaz a csodatevő király címmel szónokolt. (Borián 2004,30-31.) Később tagja lett annak a részben Zrínyi régi híveit öszszefogó politikai csoportnak, amely a Wesselényi-mozgalom ürügyén felfüggesztett magyar alkotmány visszaállítását szorgalmazta, és az 1683. évi török hadjárat előkészületeire hivatkozva el is érte, hogy I. Lipót császár 1681-re összehívta a magyar országgyűlést. Halotti orációjában Kéry János „Magyarország vigaszágnak, „Fennen tündöklő hajnalcsillagá”-nak nevezte Zrínyit. Ezek a gondolatformák akár az 1458 után lejegyzett magyar nyelvű ének, a De Sancto Ladislao soraiból is eredeztethetők: „Magyarországnak édes oltalma // Csillagok között fényességes csillag.” (Madas 1992, 540-542.) A gyászbeszéd hivatkozik Platónra, s feltűnő, hogy „a tizennégyéves Zrínyi Platónra utalással kezdte Szent Lászlóról szóló ...oratióját.” (Borián 2004, 38.). Kéry elhalmozta Zrínyit korára jellemző metaforákkal: „Horvátország szemefénye, Dalmácia oszlopa, Európa szíve, a kereszténység dicsősége...” A Nap szimbólum ugyancsak utalhat László királyra is, és lehet, hogy a serdülőkori beszéd hatása alatt ruházta fel a búcsúztató László király tulajdonságaival a fájdalmasan korán távozó Zrínyit. Az sem kizárt, hogy mindkét beszédben a kor héroszait illető forgatókönyv érvényesült. Mégsem tagadhatjuk, hogy Kéry a két személyiség szellemi rokonságát hangsúlyozza, amikor kijelenti: a Zrínyi név „cédrushoz, gyémánthoz méltó név, méltó arra, hogy ismerje az egész föld.” (Borián 2004, 34.) Esterházy Pál herceg fiatalsága idején ugyancsak Zrínyi köréhez tartozott. Lakompaki kertjében, már mint nádor, a Páris-malom és a kastély közötti út mellé szobrokat szándékozott állítani. A szobrok jegyzéke szerint Constantinus, Theodosius, Nagy Károly, Ottó császár, stb. sorában Szent István és Szent László szobrát tervezete, s utánuk I. Lajos király, Corvin Mátyás és V. Károly következett. Természetesen az uralkodó I. Lipótot sem lehetett kihagyni. (S. Lauter 1993,97,103.) Szent László szobra Európa nagy uralkodói sorában az elhivatott királyt testesítette meg. Válasz lehetett 1660-ra, amikor a törökök Szent László szobrának darabjaiból ágyút öntettek. Nem tudjuk és tán soha nem is fogjuk megtudni, hogy miként beszélte meg a veszteséget a bán a környezetében forgolódó, vagy a hosszú utakon mellette lovagló ifjakkal. Milyen emlékeket őrzött meg róla ezekből a beszélgetésekről Esterházy Pál, hogy kertjében Szent Lászlónak a nagy uralkodók sorában szándékozott szobrot emelni? к к к
