Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
R. VARKONYI AGNES A „KIRÁLYI CÉDRUS” ZRÍNYI MIKLÓS BESZÉDE SZENT LÁSZLÓRÓL A törököt kiűző háború idején, majd utána a Szent László-hagyomány körül is érdekes változás figyelhető meg. A kultúra differenciálódik, bár az elit és a populáris kultúra nem szakad végleg el egymástól még, de mindkettő karakterisztikusabb körvonalakat ölt. Viszont a Szent László-hagyomány közös maradt, csak tartalmában módosult. Feljegyezték, hogy a törököt kiűző háborúban László királyról énekeltek a magyar vitézek. Bécsben a natio Hungarica egyre gazdagabb külsőségekkel, zene- és énekkar részvételével rendezte meg a Szent László-ünnepet évről évre. A török kiűzése után a Szent László-beszédekben a hangsúly az egyházra és a Habsburg Birodalomba betagolódó Magyarországra helyeződött át. Az 1687. évi országgyűlés döntését, hogy a magyar alkotmányt átalakították és a kilenc éves I. Józsefet már nem mint választott, hanem örökösödéssel trónra lépő királyt koronázták meg, a Lászlónapi beszéd a nagy változást előlegezte. A szónok Maholányi Ignác tétele Joseph Pannonius sive Sanctus Rex Ladislaus volt, és beszédjét I. Józsefnek s apjának, I. Lipót császárnak ajánlotta. A következő évben 1688-ban pedig az orátor, Esterházy Mihály egyenesen I. József jelszavát kapta az akkori procuratortól, Hevenesi Gábortól Szent László jellemzésére: Regula Regum Amore et Timor.17 A Jankovich-kolligátum elejére ragasztott címlapkép az 1687. évi évszámmal arra vall, hogy a kép eredetileg az 1687. vagy 1688. évi beszéd címlapképe lehetett. Nem tudjuk, hogy ki gyűjtötte össze a Jankovich-kolligátum Szent László-beszédeit. Lehet, hogy pusztán az időrendből adódóan került az élre Zrínyi beszéde. Az viszont bizonyos, hogy Pázmány inspirációjával a tizennégy éves Zrínyi szónoklata Szent László alakjában, mintegy tükörben korának eleven kihívásait mutatta meg. Az új évszázad folyamán az 1634. évi beszédben ugyancsak erőteljesen hangsúlyozott Salamon és László király viszony került előtérbe. Piarista és jezsuita gimnáziumok diákjai játszották el iskoladrámákban a lovagkirályt, sőt az egyik első világi színdarab témája is ez lett. (Varga 1999,143-153.)18 Országos politikai szinten II. Rákóczi Ferenc fogalmazta újra és értelmezte Szent László és Salamon viszonyát. A katolikusok és a protestánsok összefogásával létrejött Magyar Konföderáció (1703-1711) fejedelme történelmi érvként hivatkozott Szent Lászlóra az ország államisága, szabadsága érdekében. Semmi nyoma, hogy ismerte volna Zrínyi orációját. Salamon és Szent László küzdelméről szólva mégis mintha az ifjú Zrínyi beszédében még kiforratlanul elhangzottakat bontaná ki: „Ha nemzetem vádiratát akarnám megírni, megemlíteném itt ősi szabadságjogaink alapítójának szentséges voltát. Felhoznám igazolásomra Szent László példáját, aki szabadságjogaink megőrzésére fegyvert fogott egy idegenek tanácsával kormányzó király (Salamon) ellen, és megfosztotta őt trónjától. Az egyház felavatott szentjének példájára jelenteném ki, hogy a gyűlöletes jelzőket, amelyeket közel két évszázada szór a rágalom a szabadság védőire, azok érdemlik meg, akik megszegték esküjüket és a törvényeket.” (Rákóczi Emlékiratai, 321.) 115
