Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK A későbbi íróra is jellemző, hogy az elbeszélést kérdések, felkiáltások szakítják meg. Közvetlenül szólt a hallgatókhoz már a Stephansdomban is. Talán élénkebben, hatásosabban, nagyobb kommunikatív erővel, mint ahogyan a korabeli jezsuita retorikaoktatás megkövetelte. Tudunk az államférfi beszédeiről, de ezek többsége még feltárásra vár.15 A Szent László-beszéd egyik gondolati tengelyét, mint láttuk, a jó uralkodás követelményei alkotják. Ezek is lehetnek korabeli toposzok, összességükben viszont az államférfi Zrínyi eszméi genezisének is tekinthetők. „Eszmevilágának főbb elemei” nagyjában-egészében a későbbi művére, a Mátyás király elmélkedésre jellemző felfogást mutatják. (Kulcsár 1990) Ami a beszédben még közvetett utalásokkal vázolt program, a török elleni nemzetközi összefogás, a horvát bán és magyar államférfi írásaiban már következetesen vállalt ügy, nyílt követelmény. A diák a Szent László-beszédben szól először, igaz, röviden, a magyar Szent Koronáról és Váradról. „Pozsony, a szentséges kincs, az égből küldött Korona lakóhelye” emelte ki a szónok, hogy huszonöt éve a négytornyú várban őrzik a Magyar Királyság hatalmi jelvényét, amelyet ünnepélyesen hoztak vissza Prágából. A Korona eszméjét Justus Lipsius államelméleti gondolataival korszerűsítő Révay Péter könyve, a De Sacra Corona regni Hungáriáé...még friss műnek számított. (Teszelszky 2006) Az török Áfium ellen való orvosság című írásának bevezető soraiban Zrínyi hatásos látomással fejezte ki, hogy mennyire félti a töröktől „a magyar coronát,” szimbolikus értelmezésben az országot. A Várad elleni török támadás, Pázmány Kasszandra-jóslata, 1658-1660-ra bekövetkezett. Zrínyi már a nemzetközi török ellenes összefogást szervezte, a Rajnai Szövetség elnökével, János Fülöp mainzi érsekkel már kiépítette kapcsolatát, Várad megmentése érdekében a magyar főméltóság-viselőkkel együtt cselekvésre próbálta rávenni a bécsi kormányzatot, ostromot kezdeményezett Kanizsa ellen, hogy elvonja az oszmán erőket, és publicisztikájában magas érzelmi hőfokon szólt a kereszténység legkeletibb védőbástyájáról. Zrínyi lehetett az egyik inspirálója az 1660. nyarán a magyar világi és egyházi főméltóságok nevében Lipót császárnak beadott Memóriáiénak, s ebben a részletes helyzetelemző írásban az egész kereszténység érdekének hangsúlyozása emlékeztet a Szent László-beszédben kifejtett gondolatokra: ha Váradot elfoglalja a török, az az egész kereszténység vesztesége lesz. Az törökÁfium ellen való orvosság (1663) soraiban Várad Erdélyjelképe lesz: „Ez a rettenetes sárkány a török, Váradot... tűlünk elvette... Érdéit, koronánknak egy leg szebbik bogiárát, felpérdálta, zavarta. Fejedelmét eltiporta... Ha Váradot vissza nem veszszük, ha Érdéit el vesztyük, neis hadakozzunk bár azután, hanem avagy most, avagy sohasem.” (Zrínyi 1663-2004, 203, 226.) Ezekben az írásaiban azonban Szent László nevét hiába keressük. Pedig Várad török elfoglalásáról Szent László nevének említése nélkül aligha lehet szólni: „A szultánok, murzák a Szent László gyönyörűséges bányájában megferedtek”, a fürdőt, „harangocskájával” együtt épen hagyták, az épületeket azonban porrá égették. Szalárdy János és a török Evlia Cselebi egyaránt megemlékezik róla, hogy Szent László lovasszobrát „diribről darabra roncsolták.” (Szalárdi 1980, 414-417, 452, 618, 633-634; Bloch 1985, 95-108.) Zrínyi művei bővelkednek a magyar történeti példákban, Szent Lászlót mégis csak egyszer, a Mátyás elmélkedésben idézi. Zrínyi Az törökÁfium ellen való orvosság című művének névkatalógusát érdemes összevetni a Szent László-be-112
