Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK árnyéka esett. Ez ösztönözte Pázmányt, hogy a Bethlen Gábor fejedelemsége idejéhez képest Rákóczival kissé meglazult viszonyát szorosabbra fűzze. 1634. március 30-án I. Rákóczi György fejedelemnek küldött levelének hangsúlyos sora: „Erdélyt szinte úgy féltem, mint Győrt.” (Hanuy 1910. II. 478.) Az Oratio államelméleti elemei lehetnek Zrínyi addigi tanulmányainak és olvasmányainak lecsapódásai. A politikai program azonban egy mégoly zseniális kamasz gondolkozásmódján is túlmutat. Az ellentmondás feloldására két kísérlet történt. Az egyik: a Mátyás elmélkedésben kifejtett hasonló nézetek korai „gyermeteg” megjelenésének tekinthetők a beszéd jó kormányzásról kifejtett eszméiben. (Kulcsár 2004,46.) A másik magyarázat: a felvázolt királykép megegyezett II. Ferdinándéval, a Guilielmus Lamormaini (1570-1648) jezsuita teológiai tanár és tanácsos művében (Ferdinandi II. Romanorum Imperatoris Virtutes, 1638.) vázolt képpel. Pázmány jó barátsága Lamormainival újabb érv a feltételezés mellett. (Holl 1980, 103-104; Hargittay 2001, 71-76; Őry 2006, 72, 77,134.) Mégis a kérdés bonyolultabb, mintsem hogy egyik vagy másik megoldás kielégítő lehetne. Feltétlenül számolni kell a korban általános uralkodói ideálkép hatásával, de bizonyos, hogy Szent László királyi mivoltának kora újkori megrajzolása, uralkodói habitusának hangsúlybeli átrendezése a sajátos magyarországi helyzetből fakadó eszméket fejezett ki. A XVII. század első felében a katolikus reform türelmes, térítéses változatát megvalósító Pázmány (Benda 1978, 225-229; Péter 1978, 225-229; Koltai 2004, 28-40.) politikai eszmerendszerének tengelyét a török feltartóztatása, a megszállt területek visszafoglalása alkotta. Diplomáciát, reprezentációt, a közvélemény megnyerésére alkalmas propagandát, semmit nem sajnált, hogy a magyar államiság fenntartását szolgáló, a török befolyást korlátozó, a megszállt területek visszafoglalására alkalmas keresztény összefogás megvalósuljon. Az ő beszédeiben Szent László a koraújkor követelményei értelmében megtestesítője az ,/íthleta Christi'” fogalmához fűződő eszmének. Szerves részét alkotta a bíboros történetszemléletének, hogy az ország békéje érdekében szükséges a hatékony kormányzást megvalósítani. Az új politikai mozgástérben univerzális szinten az országos érdek nem más, mint a kereszténység közös vállalkozása a török hatalom visszaszorítására. Logikus, hogy 1634 első felének kiélezett, válságos viszonyai között, ha a Szent László-ünnep szónokának Pázmány megbízásából, vagy sugallatára tették meg Zrínyit, a beszéd koncepciójának kialakításában is inspirativ hatása lehetett.10 Ebben az időben Pázmányt élénken foglalkoztatta, hogy Magyarország helyzetét egyetemes látókörbe illessze, s a szent királyok segítségével, vagyis megismertetésével, a világ hatalmait a török elleni összefogásra buzdítsa. Tudatosítani igyekezett Európában, hogy a magyarság érdeke az egész kereszténység érdekével azonos. Ezt fejezte ki a beszéd Szent László adorációja: „Ó, kiemelkedő bátorság! Ó, erő, mely már nemcsak az ország gyarapításában, védelmezésében fáradhatatlan, hanem az egész kereszténységnek is oltalmazója!” Zárszava szerint pedig a beszédet a világnak szánta: mindaz amit elmondott: „legyenek hírmondók az egész világ számára!” (Zrínyi 1634-2004, 372.) Nyitott kérdés azonban, hogy miért bízta volna ilyen nagy horderejű program előadását a serdülő diákfiúra Pázmány? Miért ösztönözhetett az ország érseke aktuális érvényű gondolatok megfogalmazására egy tanulót, hiszen a natio Hungarica ünnepén elhangzott beszédek többnyire „szavalási gyakorlatok” (Schrauf 1902, 108
