Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

H. Németh István: Városi tisztújítások a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században

ARRABONA 2007. 45 / 2. APPENDIX Források 1. Státny archív v Bratislave, pobocka Trnava, Magistrat mesta Trnava, Publica, No. 579a Bécs, 1690. július 24. I. Lipót privilégiumlevél formájában kiállított oklevele, amely szerint az uralkodó Kissevith Horváth György igazgató és Johann Fronk kamarai tanácsos — akiket Nagyszombat tisztújítására küldtek ki mint királyi biztosokat —, jelentéséből tudta meg, hogy ebben a városban a három nemzet, a magyar, a német és a szlovák szerint választottak vezetőket. A kamara kérelmezte, hogy az uralkodó adjon ki megfelelő rendeletet, ami alapján elvégezhetik a jövőben a tisztújítást. Quod posteaquam iisdem commissariis nostris, memoratae camerae nostrae Hungaricae decretum, in praefato benigno mandato nostro, eatenus modofatae camerae nostrae sonantes magistratum videlicet praespecificatae civitatis nostrae Tyrnaviensis, omni meliori modo ad normám reliquarum eiusmodi civitatum nostrarum regiarum conformando, reformandi et in utiliorem gubernandi methodum reducendi facultatem et authoritatem, ipsis ad id exequendum delegatis commissariis tribuente fundatum. Die prima mensis április anni modo currenti millesimi sexcentesimi nonagesimi praesentatum extitisset, altera immedietate die nimirum dominica, audito sacro semet itineri accingentes, circa vesperum Tyrnaviam Deo auspice féliciter pervenissent, ubi die immedietate sequente festő nimirum Annunciatae Dei parae virginis Mariae in ilium diem translate, divinis prius absolutis, circa horam decimam antemeridianam (directore quoque causarum nostrarum regalium et sacrae regni coronae fiscali Ioanne Horváth Simoncsicz, ad praeviam eorundem coram camerali consistorio factam insinuationem, decretaliter ad id adhibito, ipsisque adstipulante et consequenter circa hanc matériám laborantibus ubique praesente et pari sedulitate coopérante) in hospitio memorati directoris satae camerae Georgii Horváth, una considentes, veritatem rei, causam tantarum confusionum, incomgruaeque et disortae administrationis magisratus loci, subsequendique desiderati cursus felicioris administrationis potissimum verő minus habilium et ineptarum personarum pro iudicis, aliorumque officialium civilium obeundis muniis, antehac respectu nationalitatis Germanicae, Hungaricae et Slavonicae, vi praetensi privilegii eligi solitarum praeliminaliter indagare genuineque et fundamentaliter cognoscere fatagentes, cum nonnullis indifferenter ecclesiasticis praelatis nempe et canonicis, aeque ac religiosis et nobilibus sed et certis incolis seu inhabitatoribus etiam civilibus, tanquam eatenus minus interessatis, meritum verő ei optime tallentibus, et scientibus communicando, lenam desuper informationem dissidentiarumque et confusionum omnium causam et declarationem per eosdem ipsis saepdicatam capientes, solam duntaxat nationalem illam Germanorum, Hungarorum et Slavorum alternatívám magistrates electionem, et iuxta earn ineptorum interdum subiectorum ad gubernanda, tegendaque civitatis et magistrates munita et negotia substitutionem aliorum vero idoneorum, iurisque et rerum gerendarum peritia conspiciorum eommissionem, aut subinde poenites amotionem, pro obstaculo et obire boni cursus et directionis esse abunde edocti et illuminati, 76