Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
H. Németh István: Városi tisztújítások a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században
ARRABONA 2007. 45 / 2. polgár részvételével az istentiszteletre kerüljön sor. Ezt követően az istentiszteleten megtisztult lélekkel vonulhatott mindenki a városházához, ahol szintén a polgárság egészének jelenlétében a választás történt. Besztercebányán a reggeli misét követően még a városházán a polgárság egésze közös imával kezdte el a választást. 16 Előfordult, hogy a választás kezdetén is a körmenethez hasonlóan vonult fel a teljes polgárság. A körmenet és/vagy a tisztújítás rituáléjának kezdetét sok esetben harangszó jelezte. 17 Szakolca tisztújítása például körmenettel kezdődött, amely a plébániatemplomtól indult és a Szent György templomban ért véget. A körmenet közben egyházi énekeket, főként a„Veni sancte spiritus" kezdetű, főként nagyobb események kezdetéhez kapcsolódó, a Szentlélek segítségül hívását magában foglaló antifónát énekelték. 18 Lőcse esetében a választás még jobban kötődött az egyházhoz, mivel az előző bíró a misét és az ilyenkor szokásos prédikációt {Richterpredigt) követően a templom udvarán nyilvánosan köszönt le hivataláról, majd a sekrestyében tette le hivatalának jelképeit. (Demkó 1897, 367-368.) Ha egyházi szertartás előzte meg a tisztújítást, akkor arra a reggeli vagy kora délelőtti órákban került sor, mivel az istentisztelet vagy a mise reggel 7 óra körül kezdődött. Általában 9 óra táján, de Ruszton 8 órakor, Sopronban 1697-ben 10 órakor gyűltek össze a választásra. 19 Ha nem volt reggeli istentisztelet, akkor általában délután, de előfordult, hogy már sötétedéskor kezdődött el a tisztújítás. Selmecbányán általában délután 5 órakor, 1697-ben 3 órakor kezdődött a választás, a körmöcbányai tisztújításnál pedig kifejezetten régi szokásként említették, hogy holdfénynél választják meg a bírót. Sopron és Kassa városában délután egy órakor kezdődtek a választások, annak ellenére, hogy a soproni polgármester 1608-ban erősen támogatta volna, ha a többi városhoz hasonlóan délelőtt gyűlik össze a polgárság. (CJM V/2.122.) A soproniak ekkor még elutasították a javaslatot. A XVII. század végére azonban mind több helyen tértek át a kamarai biztos előírásainak megfelelő délelőtti időpontra. 1697-ben Sopronban és 1699-től Körmöcbányán is már délelőtt tartották a gyűlést. 20 A tisztújítások kezdetét sokszor befolyásolta, hogy a választók nem jelentek meg kellő számban, így akár három-négy órával is eltolódhatott a rituálé időpontja. Kőszeg és Besztercebánya esetében a választás a szombathelyi és nagyszombati, illetve a rimaszombati országos vásár időpontjával esett egybe, így azon eleinte csak nagyon kevesen jelentek meg, és hosszú órákba telt, míg elegendően gyűltek össze, hogy megválasszák vezetőiket. Más városokban is gondot okozott, hogy nem jelentek meg elegendően, hiszen ez ellen több alkalommal is statútumokat hoztak. 21 A feltárt források ugyan nem említik minden esetben, de úgy véljük, általános gyakorlat lehetett, hogy az összegyűlt választójoggal rendelkezőket számba vették: a jegyző előtt a negyedmesterek, vagy kapitányok segítségével városrészenként jegyzékbe foglalták a megjelenteket. Sajnos ezek a jegyzékek (liber/protocollum restaurationum) nem minden városban maradtak fenn. Számunkra csak olyan városokból ismertek ezek a jegyzékek, amelyekből viszont rendtartások nem maradtak fenn. Ennek ellenére viszonylagos biztonsággal kijelenthető, hogy erre minden szabad királyi városban sor kerülhetett. A kassai jegyző ugyanis 1621től külön kötetsorozatot indított, ahová nem csak a bírák, a belső és külső tanács választottjainak, hanem minden egyéb tisztviselő nevét is bevezették, sőt, évek hosszú során át az egyes negyedek és az alájuk rendelt tizedesekhez sorolt háztulajdonosok nevét is lajstromozták. 22 60
