Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Csécs Teréz: Gúnyvers radványi Győry Ferenc királyi biztos búcsúztatására

ARRABONA 2007. 45 / 2. vm. alispánja, József 1788-ban a Szent István rend vitéze s titoknoka, a m. kir. udvari kancellária referendárius tanácsosa. (Nagy Iván 1861, 36-38.) A gyűjtemény hét verset tartalmaz 1764-1795 közötti időszakból, ötöt latin és kettőt magyar nyelven. (SL: XIII. 11. Felsőbüki Nagy család levéltára, 11. doboz „Gúnyversek") A kortárs és ismert pasquillus-író Dugonics András Etelkának Kulcsa című munkájában II. Józsefet védendő, azt írja: „De, ha Josef Császárról valóságossan ki-akarom nyilatkoztatni ítéletemet: én annak jó szívét sok ízben tapasztaltam. [...] El-is-hitettem magammal: hogy a'-miben Magyar-ország ellen vétett, azt nem annyira néki, hanem rósz Tanácsossainak, és Ország-áruló embereinek tulajdoníthatni. Ezen Tanácsossai között ketten voltának leg-veszedelmessebbek ezen időkben: Gróf Lacy (közönségessen Laszczinak neveztük), ki Fő-hadi-vezérje vala a' Török háborúnak első esztendejében. A másadik Tanácsossá vala Gróf Niczky Kristóf, Judex Curiae. [...] ...Gróf Fekete György ki néki nem csak jó barátya, hanem Attya-fia-is vala, meg-értvén azon emberének halálát... ugyan nem annyira sajnállaná, mivel halandó ember volt, hanem csak azt bánná, hogy halálával maga után vinné ő koporsóba egész Magyar-országnak átkát." (Dugonics 2003,462-463.) Majd közöl a Niczky halála után keletkezett gúnyversek közül két magyar nyelvűt. A következő paszkvillus is a rossz tanácsadókat hibáztatja: Mostani időre való versek 1790. (Részlet) Szinte Josef Szivét sok féle személlyek Meg rontván oroszok, magyarok s németek. Hazánk állapottya egészen meg romlott, Erős törvényünknek kőfala le omlott. Mindenféle rendnek meg változott sorsa, Papnak, világinak vagyon változása. Rossz tanátsadói gratiat nem lelnek, Az uj Király előtt itt amott fülelnek. A tsalárdság őtet mindekoron várta, Most már az álnokság mindenbűi ki zárta. (Külömb... 1989, 274.) Hivatalnoki karrierjére utalhat, szattyánbőr A kerületek kialakításakor kijelöltek egy megyét a kerületi biztos főispáni megyéjének. Győr vármegye főispánja 1743-1783 között gr. Zichy Ferenc püspök, 1783-1785 között gr. Zichy Károly volt, aki 1785-ben „önként lemondott hivataláról, hiszen biztosra vehette e tisztségről való leváltását". (Lengyel 1960, 75.) A biztosok beiktatásával a megyék tisztikara nagyrészt kicserélődött. (Lengyel 1960,11., Hajdú 1982.) Itt hiányozhat két sor, amely a másolásnál kimaradhatott. Jegyzőkönyvek meghamisítására utal, ami a szerző bennfentességét jelentheti. Az 1787-89. évi török háborúra utalhat, küldöttségekben A pasquillus szerzője egyértelműen zsugorinak, szűkmarkúnak állítja be Győryt a 6-8. versszakokban, illetve olyannak, aki nem egyenlítette ki tartozását. Győry biztosi jövedelmével kapcsolatban Id. a 3. lábjegyzetet. Fengler József Keresztélyre utalhat. Fengler „győri püspök és kegyes-rendi áldozópap, valóságos belső titkos tanácsos, szül. 1733. szept. 17. Bécsben; midőn a gymnasiumot elvégezte 1751-ben a piarista rendbe lépett és 1769-től fogva a bécsújhelyi katonai akadémiában tanár volt. II. József császár rendeletéből, 1786-ban a szent-benedekrendi mölki klastromot mint commendatárius apát kormányozta; végre 1787. aug. 18. győri püspök lett. Meghalt 1802. febr. 4. Bécsben." (Szinnyei 3. 1980-1981, 366-367. hasáb) A növénytanban így nevezik a fonalfűnyügöt. (Czuczor-Fogarasi 1.1862,180. hasáb) Fűnemű gazdasági növényeken élősködő, levéltelen, sárgás, vékony, csavarodó szárú növény... (Szótár 1.1959,240.) Megvesztegethető a környezete, és a továbbiakban azt is felveti a szerző, hogy Győry csak beszél a törvényességről és megvesztegethetetlenségről. II. József utasításai a megvesztegetésre is kitértek: a kapott ajándék értékének kétszeresét kellett a kincstárba befizetni, a megvesztegetett tisztviselő elvesztette állását. „Perkáta nagy magyar, és rátz falu Fejér Vármegyében, földes Ura Gr. Győry Uraság. Lakosai katolikusok, ó hitűek, fekszik Pentelének szomszédságában, síkos helyen, határja jó termékenységű, külömbféle javai is jelesek, első osztálybéli. Kis Perkáta. Szabad puszta Fejér Vármegyében, földes Ura 218