Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Csécs Teréz: Gúnyvers radványi Győry Ferenc királyi biztos búcsúztatására

CSECS TEREZ GUNYVERS RADVANYI GYORY FERENC KIRÁLYI BIZTOS BÚCSÚZTATÁSÁRA Gróf Győry Uraság, fekszik Perkátához nem meszsze, mellynek filiája." (Vályi 3. 1899, 53.) Talán Győry (I.) Ferenc fiára, II. Ferencre utal. 35 rendőrség 35 A táblák kihelyezésére, a házszámozásra vonatkozó megjegyzés. 37 Alispán 1790. (Fehér 1874, 606.), Josephus Palocsay consiliarius (tanácsos) ld. 1790. márc. 8-i partikuláris comissio (megyei kisgyűlés) jegyzőkönyve (Protocollum Generale 1790, 395.), megmarad hivatalában az új megyegyűlés megalakításakor (1790. márc. 26.) is (Győr m. közgy. jkv. 908/1790.) 38 Nem lehet kizárni a Kiss János assessorra (ülnök) történő célzást (pl. Protocollum Sessionale 1790,185.) 39 Ebben az időben több Nagy vezetéknevű működik a hivatalnoki karban 40 Minden bizonnyal Szép József másodalispánra vonatkozik a megjegyzés („Presentibus D[omin]us Substituto Vice Comité Josepho Szép") (Protocollum Generale 1790, 395.) 41 Talán Horváth Mátyás tiszti ügyész (Matthia Horváth Fiscale) Id. 1790. márc. 8-i partikuláris commissio jkve. (Protocollum Generale 1790, 395.) 42 Kapiczán, (a német ,,Kopfzaum"-ból) főnév „... Túl a Dunán divatos tájszó, am. lókantár." (CzuczorFogarasi 3. 1865, 381. hasáb) A lovat normális körülmények között kantáron vagy kapicánnal futószárazzák. A kapicán az orrszíjat helyettesítő különleges párnázott acélbetétes kantárféleség. Viszonylag szilárdan kell felcsatolni. Nincs ugyan rajta zabla, ennek ellenére nem valami puha kantár, http ://www. gportal.hu/gindex

. php? pg 43 albizottság 44 A pasquillus „céljának megfelelően nemcsak bírál és fedd, hanem ócsárol, sokszor becsmérel és rágalmaz is." (Varga 1963, 291.) 45 Magyar István (1745 Zala m.-1801. febr. 4., Győr) hites mérnökről van szó. Matematikai képesítését a nagyszombati egyetemen szerezte 1773-1776 között. Uradalmi mérnök, majd 1781-1787 között Győr vármegye mérnöke volt, amikor a II. József-féle felméréssel kapcsolatban elmozdították állásából. Ettől kezdve ismét uradalmi mérnök, míg 1794-ben megyei útbiztosi állást kapott. Mintegy másfélszáz térképe maradt fenn. (MÉL 2. 1969,120.) Az általa készített Nagy- és Kisbarát térképet (1778) és Győr és Mosón vármegye térképet (1786) ld. Néma 2003,149-151. és 238-241., ill. 112. és 190. oldalak. 46 közgazdász 47 foglalat, rövid összefoglalás 48 A kataszteri felmérések mellett Győry nagy fontosságot tulajdonított az utak karbantartásának, a folyók szabályozásának, a hajóvontató útvonalak tisztán tartásának. 49 Az 1787-1789 közötti terménybeszolgáltatásra vonatkozó megjegyzés 50 poshad „Mondjuk holmi állati s növényi testekről, és ólukról, midőn nedvök rohadó erjedésnek indulván romlani, penészedni, nyálkásodni kezdenek, mi leginkább a szabad lég hiánya, vagy veszteglés, vagy nagy melegség miatt szokott történni. (...) Innen átv. ért. peshed az oly ember, kinek ereje a veszteglés, tunyaság miatt elgyöngül, elromlik." (Czuczor-Fogarasi 5. köt. 1870,190. has.) 51 Utalás Niczky 1787. évi halálára Niczky Kristóf, gróf (?, 1725 - ?, 1787. dec. 26.): országbíró, kir. személynök. II. József fő m. tanácsadója. A pozsonyi ak.-n és a bécsi egy.-en végezte tanulmányait. 1735-ben titkár, 1751-ben tanácsos a m. udvari kamaránál, 1764-ben a kancellárián tanácsos. 1765-ben grófi rangot kapott. 1767-től valóságos belső titkos tanácsos. 1776-tól a győri és pécsi tankerület főig.-ja. 1778-ban kir. biztosként a Bánság visszacsatolását intézte. 1782. okt.-től a m. kamara elnöke, kir. kincstartó és a közoktatásügy főfelügyelője. 1783-ban tárnokmesterré és a Helytartótanács elnökévé nevezték ki, 1786-ban országbíró, 1787-ben perszonális lett. A

II. József felvilágosult abszolutizmusát feltétlenül támogató Niczkyt a nemesi rendek az idegen önkényuralmi törekvések fő eszközének tartották, a halálakor írt gúnyversek hazaárulónak nevezik. (MÉL 2.1969, 299.) 219