Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Csécs Teréz: Gúnyvers radványi Győry Ferenc királyi biztos búcsúztatására

ARRABONA 2007. 45 / 2. Győry (I.) Ferenc születését a XVIII. század 20-as éveire tehetjük, mivel az 1740-es években már hivatalt viselt. Nádasdy Lipót tartománybiztossági igazgató, későbbi kancellár szolgálatából került a helytartótanácshoz. 1749-ben tartományi albiztos a pozsonyi kerületben. 1754-től a Magyar Királyi Helytartótanács titkára. 1768-tól 1783-ig kancelláriai tanácsos. II. József alatt, már címzetes titkos államtanácsosként lett főnemes (Fallenbüchl 1989, 79.), a Liber Regii alapján 1785. január 20-án. 1780-1783 között Torontál, majd 1783-1785 között Tolna megyei főispán, 1785. márciusl8-tól 1790-ig győri királyi biztos, vármegyei főispán. A Szent István Rend tagjainak névjegyzéke a halálát 1790 körül jelöli, Fallenbüchl Zoltán szerint csak néhány hónappal élte túl II. Józsefet. (Fallenbüchl 1989, 79.) 1773. szeptember 10-i dátummal rögzíti az Abaúj megyei Radvány és a Zemplén megyei Vitány helységek birtokátruházását a Királyi Könyvek, ahol csak Krisztina nevű gyermeke szerepel. (Libri Regii 2006, 50. 79-80.) A Királyi Könyvekben a Perkáta (Fejér m.) és Tápé (Tolna m.) helységekben való birtokszerzést 1775. december 30-i dátummal rögzítik, gyermekeként Antónia van megjelölve. (Libri Regii 2006, 50. 195-197.) Ugyanitt található adatok szerint 1779. október 29-én is történt egy birtokátruházás Perkátán és Tápén, amely adományt gyermekeivel, Ferenc-Alajossal, Antóniával, Krisztina-Teréziával és Jozefával együtt kapta (Libri Regii 2006, 51.99100.) Mária Teréziától. Másutt az 1775. június 25-i dátum szerepel az adományozás időpontjaként. Perkátán vincéseket telepített le, iskolát alapított, saját költségén római katolikus templomot építtetett.

7 Az ő fia lehet (II.) Ferenc. Valószínűleg 1773-ban született, mivel 1790-ben volt Győrött első éves bölcselethallgató, és Szinnyei József megjegyzi, hogy 66 évesen halt meg. 1824-től volt Bács megyei főispán, de mivel sokat betegeskedett, 1837ben lemondott hivataláról. 1839. április 23-án halt meg Perkátán. (Szinnyei 19801981. 4. köt., 104. hasáb) Győry (I.) Ferenc hivatalnoki tevékenységéről az 1780-1790 közötti időszakban ellentmondásos kép alakul ki: Marczali Henrik szerint tapasztalt, hazája érdekeiért a jozefinista hivatali rendszer engedélyezte szűk mozgástérben, kancelláriai működésekor (1781-1785 között) is kiállt.

8 Az uralkodót minden lehető alkalommal figyelmeztette arra, hogy szükséges lenne országgyűlést tartani, nádort választtatni és magát megkoronáztatni, hogy a magyar nemesség elfogadja királyának. Tette ezt már II. József trónra kerülésekor, majd később is, különféle eszközökkel, királyi biztosként is.

9 Hajdú Lajos közigazgatás-történeti munkája alapján egy teherbíró, széles látókörű, császárhű hivatalnok képe rajzolódik ki, aki azonban igyekezett a reformokat erőltető császárt meggyőzni, hogy a sikerhez szüksége van a magyar nemesség támogatására is. Nicky Kristóffal dolgozták ki a Helytartótanács működésének tervét II. József eszméi alapján, a kancellária mintájára 1782-ben. Az igazgatás racionalizálásával, az ügyintézés rendjével foglalkozó kancelláriai ad hoc bizottság (1783) tagjai gr. Pálffy Károly első alkancellár, gr. Fekete György országbíró és Győry Ferenc kancelláriai tanácsos voltak. (Hajdú 1982, 89.) A Helytartótanács újjászervezése, a Consilium tagjainak kinevezése 1783 nyarán történt meg: gr. Csáky János lett az országbíró, „gr. Niczky Kristóf— mint új tárnokmester — átvette a Consilium locumtenentiale elnöki funkcióját; helyettesének (belső tanácsosi ranggal és addigi fizetésével) Győry Ferencet nevezte ki...". (Hajdú 1982, 91.) Kancelláriai munkája 208