Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
Csécs Teréz: Gúnyvers radványi Győry Ferenc királyi biztos búcsúztatására
CSECS TERÉZ GÚNYVERS RADVÁNYI GYŐRY FERENC KIRÁLYI BIZTOS BÚCSÚZTATÁSÁRA mellett Győry Ferenc 1780-1783 között az 1779-ben újjáalakított (visszakebelezett) Torontál, 10 1783-85 között pedig Tolna megye főispánja volt. 11 A közigazgatási átalakítás a nemesi megyék végét jelentette, hiszen csak a biztosokon keresztül levelezhettek a felsőbb fórumokkal, gyűléseiket csak engedéllyel hívhatták össze. Az alispánok hivatalnokokká váltak, tisztújítást csak a biztosok rendeletére tarthattak, a megyegyűlést, a generalis congregatiot évente egyszer, előzetes engedéllyel lehetett összehívni. A királyi biztosok kinevezésükkor személyre szóló utasítást kaptak az uralkodótól, legfontosabb feladataira vonatkozólag: be kellett utazniuk a kerületükbe tartozó megyéket, hogy meggyőződjenek a közhangulatról és személyesen győzzék meg a népet a reformok szükségességéről. Ebben az időszakban bukkannak fel Hajdú szerint Győry első, a reformokkal szembeni ellenállást tanúsító lépései, folyományaként a korábbi meggyőzési törekvéseinek. Győry Ferenc 1785-1790 között kerületi biztos volt a Győr, Mosón, Sopron, Vas, Veszprém, Komárom és Esztergom vármegyékből kialakított „kerületi főispánság" élén. Tényleges főispánként Esztergom megyében iktatták be, de a kerület központja Győr volt, és az uralkodói utasítás értelmében túlnyomórészt itt tartózkodott. 12 Biztosi kinevezésekor, még közvetlenül az eskütétele előtt is „kérelmet nyújtott be a császárhoz, hogy az alispáni tisztségre vonatkozó újításokat külön leiratban közölje a vármegyékkel, s egyben aggodalmát fejezte ki a reformok túl gyors megvalósításával kapcsolatban". (Lengyel 1960, 76.) Első javaslatai között szerepelt Győr és Mosón vármegyék összevonása és az igazgatás leegyszerűsítése érdekében az alkerületek, jegyzőségek átszervezése, számuk csökkentése, illetve egyéb részletkérdések, mint a koldulás eltiltása, az éjjeliőri és a küldönc-szolgálat, az útjelző táblák állítása stb. (Lengyel 1960, 76-77.) A tervezet elnyerte az udvar tetszését, a két megye egyesítésének tényét Győry 1786 tavaszán ünnepélyesen bejelentette a közgyűlésnek. (Lengyel 1960, 77.) Marczali Henrik szerint „Gróf Győry a Dunántúli megyékben, hol az ausztriai szomszédság már legjobban előkészítette a talajt, csak aránylag kevés változtatásokat eszközölt, de olyanokat, melyek egytől-egyig mind valósággal szolgálatot tettek a népnek. Eltiltotta a gyermekek koldulását és a kocsik után futását, elhordatta a düledező kőszobrokat, útjelzőket állított, kutakat vizsgáltatott, egészségügyi bizottságot nevezett ki, mely különösen a kenderáztatás rossz következéseinek elhárítását tűzte ki czélul, intézkedett, hogy az éjjeli őrök pontosan kikiáltsanak minden egyes órát, és keményen elrendelte a házaknak kéménynyel való ellátását. Mosony megyében, melyet a bécsi országút szel át, a lakosoknak sorban, házszám szerint, kellett kiállítani a lovakat. A legjobban igénybevett helyeknek községi fogatot kellett tartamok. Az adóhátralékok megszüntetése végett, felszólította a bírákat, gondoskodjanak arról, hogy az illetők többet keressenek. Jobb gazdálkodásra, a sok lakomázás és ajándékozás beszüntetésére, az adósságok törlesztésére bírja a helységeket. [4531/1788. sz. utasítás] Veszprém megyében a czigányokat, kik a rendelet ellenére a falvakon kívül építtetek házakat, a falvakba szorítja. Betölteti az útczák közepén ásott gabonavermeket. Esztergom és Komárom megyékben a falvak által beszerezteti a szükséges és előírt tűzoltó szerszámokat. A hanyag, mulatozó legényeket összeiratja és meginteti, a mi szerinte már is jó eredményt idézett elő. Gondoskodik arról, hogy a községi birákat, jegyzőket és az éjjeli őröket rendesen fizessék. [14375/88. sz. utasítás] Rendes adókönyveket hoz be, úgy hogy mindenki maga láthassa, mi a tartozása. 209
