Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Csécs Teréz: Gúnyvers radványi Győry Ferenc királyi biztos búcsúztatására

CSECS TERÉZ GÚNYVERS RADVÁNYI GYŐRY FERENC KIRÁLYI BIZTOS BÚCSÚZTATÁSÁRA II. József utasításokkal, rendeletekkel, ún. „pásztorlevelekkel" bombázta a kerületeket, amelyekben az ügymenetről, a hivatali apparátus működési rendjéről határozott, részletekbe menően. 1787-ben a kancellária kidolgozta a sémát, amely alapján a kerületi főispánnak a jelentéseit el kellett készítenie. „A kerületi főispán nem tarthatott fenn hivatalt, apparátust, a titkáron kívül alig rendelkezett segéderővel, így az alispánokra hárított tájékozódó munka ellenére is iszonyú feladatot vállalt és teljesített." (H. Balázs 1989,1089.) II. József közigazgatási reformja nem aratott osztadan sikert a magyar nemesség soraiban (ahogy intézkedéseinek nagy része sem). A győri központú kerületet Győr, Mosón, Sopron, Komárom, Vas, Veszprém és Esztergom megyék összevonásával alkotta meg a király, biztosává egyik legtapasztaltabb hivatalnokát, Győry Ferencet nevezve ki.

4 Gr. Radványi Győry Ferenc pályafutása A Radványi Győry család a XVIII. században emelkedett fel, de a nemesség megszerzésével kapcsolatban a genealógiai szakirodalom nem egységes. A Győry Ferencre vonatkozó születési, halálozási adatok bizonytalanok, és ez a bizonytalanság a nemesség adományozásánál is fennáll. Születését Nagy Iván nem jelöli, szerinte „Radványi Győry István 1770-ben kapja Mária Terézia király-asszonytól királyi adományban Zemplén vármegyében Vitány helységet... 1785-ben grófságot nyer.

5 Istvánnak valószínűleg [kiemelés tőlem — Cs.T.] fia Ferencz gróf, ki 1783-ban lett Tolna vármegye főispánja..." Szerinte Győry Ferenc „es. kir. val. belső titkos tanácsos" volt a királyi biztos „a József császár systemája alatt. Utóbb (1825-ben) Bács, Bodrogh vármegyék főispánja volt" és 1839. április 23-án halt meg. (Nagy Iván 2.1860. 477.) Ezzel szemben Kempelen Béla munkájában (a Liber Regii alapján) a grófi rangot Győry Ferenc báró és felesége, siklósi Andrássy Krisztinától született gyermekei, Ferenc, Krisztina és Jozefa nyerték 1785. január 20-án. (Kempelen 4. 1912, 417.) A Siebmacher's Wappenbuch szerint Vitány helységét (Zemplén vm.) az osztrák grófsággal együtt radványi Győry György kapta 1770-ben. A grófi rangot itt is radványi Győry István kapta 1785. január 30-án Mária Teréziától. (Mária Terézia 1780. november 29-én meghalt!) (Más genealógusok szerint az adományozás időpontjajanuár 20., de ez lehet tollhiba is!)

6 A legtöbb szerző abban egyetért, hogy Győry Ferenc 1839. április 30-án halt meg. Gr. Győry Ferencről Tolna vármegye közgyűlése készíttetett egy festményt hivatali arcképcsarnoka számára 1847-ben. Az arcképcsarnokot feldolgozó Lovas Csilla szerint a „képet feltehetően az 1783 körül, a Szent István-rend középkeresztjének elnyerése alkalmával festett családi vagy hivatali arckép alapján alkotta Barabás [Miklós]", a kor kedvelt és elismert festője 1847-ben Tolna megye megrendelésére. Lovas Csilla a képen ábrázolt férfi kora, és a betöltött hivatali tisztségek alapján Győry születését az 1750-es évekre teszi, és elfogadja a Szent István-renddel kitüntetettek névsorában található 1790 körüli halálozást. (Lovas 1999, 420, 439.) Nála is felmerül (lábjegyzetben) a probléma, hogy itt generációk összemosásáról lehet szó. Az alábbiakban a paszkvillussal kapcsolatban csak a „címzett" a megtámadott személyét lehet feladata tisztázni ezen munkának. Ebből a szempontból nagy valószínűséggel két Ferenc—apa és fia—pályájának összemosásáról van szó a genealógiai munkákban. (Életük, működésük összegzéséhez további levéltári kutatásokra lenne szükség.) 207