Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Az 1939-es országgyűlési választások Győrött

SZÁLAI ATTILA AZ 1939-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRÖTT is kihangsúlyozta, hogy a „keresztény magyar Győrt nem képviselheti a szociáldemokrácia." (D.H. 1939. május 7.) Tulajdonképpen már az ajánlások gyűjtése alatt megindult a harc az SZDP ellen. A városi és a barakklakások lakói között azt híresztelték, hogy aki az SZDP ajánló íveit aláírja, azt kidobják a lakásából, aki viszont Közi-Horváthék ajánlási ívét aláírja, öröklakást kap a várostól. (Népszava 1939. május 23.) Közi-Horváth József ennél is tovább ment. A MÉP-EKP nádorvárosi és győrszigeti kampánygyűlésén május 8-án komoly kirohanást intézett a zsidók és liberálisok ellen, őket tartotta minden bajok okozóinak és elégedettségét fejezte ki a zsidótörvénnyel kapcsolatban: „hoztunk zsidó törvényt, de ez csak az első lépés" majd kijelentette, hogy „ha szocdem képviselőt választ a város, ne várjon semmit a kormánytól." (Gy.N.H. 1939. május 9.) Május 9-én, a többségében őstermelők által lakott Szabadhegyen a nagybirtokok megszüntetését követelve kijelentette, hogy „nem őrgrófokra, hanem őrparasztokra van szükség". (Gy.N.H. 1939. május 10.) Dicsérte Imrédy Bélát, akit szerinte a zsidók és az őrgrófok buktattak meg, tőlük kellene ezt a hazát megvédenie az „őrparasztoknak és a munkás magyaroknak". (Gy.H. 1939. május 11.) Azt természetesen nem fejtette ki, hogyan képzeli a földreform megvalósítását és a biztos megélhetés biztosítását a parasztoknak. A nagyon aktív és agilis Közi-Horváth minden városrészben tartott kampánygyűlést, egy hét alatt bejárta Győrt. Május 14-én a belvárosban tartott gyűlésén még Schlachta Margit is kampányolt Közi-Horváth mellett. (Gy.N.H. 1939. máj 15.) Új elem azonban már nem volt beszédeiben, május 16-án az utolsóként Révfaluban tartott gyűlésen tulajdonképpen már csak a MÉP programját ismertette. (Gy.N.H. 1939. máj 15.) Természetesen a MEP-EKP koalíció kampányából nem hiányozhattak a nagy rendezvények sem. Az első nagy győri választási gyűlésüket 1939. május 10-én tartották a Lloyd épületében, amely egyben a párt választási főhadiszállása is volt. Ezen a kampányfőnök, Imrédy Béla volt miniszterelnök is megjelent. A bevezető beszédet Közi-Horváth József tartotta. Hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni Szent István valóságos országát. „A zsidótörvény végre megszületett, most már a keresztény magyarság kérdéséről kell beszélni, nemzeti újjászületésre van szükség..." Természetesen az ígéretek sem hiányoztak felszólalásából. Földreformot, magasabb munkabért, a kisegzisztenciák védelmét tartotta fontos feladatnak. Szavai egybe csengtek Imrédy Béla főbb gondolataival. A volt miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott hozzászólásában új nemzetpolitikát, a népi egység megteremtését követelte. „Nem térünk le többé a nemzeti és keresztény politika útjáról" — mondta. Kiemelte a revíziós politika sikereit, fontosnak tartotta a hadsereg fejlesztését síkra szállt a szociálpolitikai reformok mellett, a munkásoknak fizetett szabadságot és magasabb munkabéreket ígért. Imrédy szerint egy „szebb új magyar élet kapuja előtt állunk, egy szebb új Magyarország lesz, ha bejutunk a kapun". Arra is utalt, hogyan képzeli el ennek az új Magyarországnak a megteremtését. Szerinte tovább kell haladnunk a Gömbös Gyula által kijelölt úton, azaz tovább kell mélyíteni kapcsolatainkat a németekkel. (Gy.N.H. és Gy.H. 1939. május 11.) A kormánykoalíció másik nagygyűlését május 17-én tartották szintén a Lloydban. Mivel a listavezető Törley Bálint államtitkár súlyos műtéten esett át, így Kunder Antal kereskedelmi- és iparügyi miniszter lett a gyűlés díszvendége. Beszédében ipari és kereskedelmi reformokat ígért. Dicsérte a győri programot, és nagyon 125