Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Recenzió - Dominkovits Péter: Egy (újabb) évtized a XVII. századi Győr vármegye történetéből

ARRABONA 2007.45/1, RECENZIÓ EGY (ÚJABB) ÉVTIZED A XVII. SZÁZADI GYŐR VÁRMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. k. 1627-1637., Győr, 2004.104 old. + 1 mell. Közel két évtizeddel az országos vállalkozás megindulását követően itt és most nem bizonygatnám hosszasan a XVII. századi vármegyei közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek forrásértékét, a hely-, regionális, és az ún. nemzeti történelem kutatásában betöltendő szerepét, illetve a nagyobb részt latin nyelvű, paleográfiai problémák sokaságát rejtő, meghatározó fontosságú kora újkori forrástípus alapján készített ún. regeszták (tartalmi kivonatok) fontosságát. Csupán megállapítom: fölöttébb örömteli, hogy a kora újkori Győr vármegye feldolgozottsága Gecsényi Lajosnak köszönhetően egy újabb regeszta kötettel, és ez által egy újabb évtizeddel gyarapodott. Míg 1990ben jelent meg az 1580-1616 közötti időszakot átfogó L, 1995-ben az 1617-1626 során keletkezett bejegyzéseket közzéadó IL, míg 2004-es impresszummal, 2005 elején az 1627-1637 közötti esztendőket tartalmazó III. kötet. A politika- és hadtörténet szemszögéből ez az időszak messze nem tartalmazott olyan súlyú eseményeket, mint amilyenek helyi, vármegyei szintű lecsapódásához az előző kötetekből adatokat kaphattunk. (Pl. az I. kötetben Győr erődváros elvesztése, majd visszavívása időszakának megyei közállapotai, továbbá a Bocskai István vezette rendi, függetlenségi mozgalom, és az ő hajdúkapitánya, Némethy Gergely dunántúli hadjáratának helyi lecsapódása; míg a II. kötetben a vármegye rendjeinek Bethlen Gábor erdélyi fejedelem időszakához történő viszonyulása. E cseppet sem egyértelmű jelenségsor mellett a kötetben a törvényhatóság deklarált Habsburg — hűségéről olvashatunk.) A III. kötet egy kvázi békeidőszakból szolgáltat alapvető információkat egy részben hódolt határvármegye életéről, a megyei hatóság működéséről. Előre kell bocsátani, mind az adó- és közigazgatás, mind a jogszolgáltatás terén nagyon fontos, tipikus esete kjelennek meg. Mind az előbbiek (pl. adókivetések, behajtások, elszámolások, utak, hidak építései, renoválásai, katonaság elszállásolásával kapcsolatos kérdések), mind az utóbbiak (egyházi és világi birtokosok katonák, más nemesek, jobbágyok hatalmaskodásaival szembeni tiltakozásai, tiltások, armálisok kihirdetései) más-más oldalról a megyehatóság társadalomszervező szerepét mutatják be. E tevékenység jelentőségét csak kiemeli az állandó háborús veszély, amit a látszólag eseménytelen időszakban a megyei rendek szinte évi gyakoriságú részleges, vagy teljes körű insurrectioi is jól illusztrálnak. Nem szabad feledni: a vármegye közvetlen hátországa volt a Bécset védő meghatározó fontosságú erődvárosnak, Győrnek. Azaz: a törvényhatóság a közigazgatási, jogszolgáltatási feladatok ellátásával a határvédelem (egy) közvetlen hátterét stabilizálta és működtette. E kötet révén a megyevezetés személyi összetételéről, működéséről alapvető (és elsődleges) információink származnak. Engedtessék meg, hogy mindezekről egy kicsit részletesebben szóljak. A tárgyidőszakban Dallos Miklós (1623-1630), Sennyey Ferenc (1630-1636), Draskovich György győri püspökök töltötték be a királyi kinevezésű főispáni tisztet. Sennyey esetében a közgyűlési jegyzőkönyv a főispáni eskü letételét csak tömören jelezte (1630. okt. 25., Nr. 228.), de Draskovich beiktatásánál — a tágabb térséget (Sopron, Vas, Veszprém, Zala vármegyéket) tekintve is kuriózumként (!) — a jegyző a teljes esküszöveget a protokollumba másolta. A kutató fölöttébb nagy öröme, hogy ezt a ritka forrástípust a regesztázó a teljes latin nyelvű szöveggel közzéadta! 423