Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez

DURKOVIC ÉVA ÚJABB ADATOK A KISALFÖLD KORA VASKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉHEZ A községtől délre egy szigetszerűen kiemelkedő homokdomb viseli a Magasmart nevet (I. tábla/l. ábra), amelyet déli, nyugati és keleti oldalról ingoványos, lápos terület határol. A lelőhelyet Németh Sándor tanár fedezte fel. Schmiederhoffer József földjén ugyanis homokkitermelő gödrök ásása során, a keleti falon gödörfoltokat figyeltek meg, amelyeknek betöltését sötétbarna föld alkotta. Az egyik folt vizsgálata során kora vaskori edénytöredékek kerültek elő. A bolygatott gödörobjektum leletmentését 1951 májusában Pusztai Rezső vezette. Az előkerült kerámia alapján az objektum a késő Hallstatt-korra volt keltezhető.

37 (III. tábla/1-2. ábra) Kovács Gy. földjén 1964-ben homokbányát nyitottak. A munka folyamán újabb régészeti objektumok kerültek elő.

38 Az ezt követő leletmentés kapcsán Pusztai Rezső a magaslat teljes területét bejárta, s az őskori cserepek koncentrációját főként a domb platójának nyugati oldalán figyelte meg.

39 Ezen az oldalon a domb 350-400 méter hosszan lankásabb lejtőt képez. A leletmentés ezen a lejtős részen zajlott. A feltárás során több korszak objektumai kerültek elő, legnagyobb számban a vaskori objektumok.

40 A kora vaskori leletek a domb déli és nyugati oldalán, míg a késő vaskori emlékanyag a terasz teljes hosszában és a nyugati oldalon jelentkezett. Pusztai Rezső a lelőhelyen több kutatóárkot jelölt ki.

41 (II. tábla/l. ábra) A Pausz Rudolf és Róber Károly földjén, mintegy 170 m

2 területen 5 szelvényt jelöltek ki (14—20. sz.). A15. sz. szelvényben egy késő vaskori (?) méhkas alakú gödör került elő.

42 (II. tábla: 3. sz. obj.) A15-17. sz. szelvényben egy bronzkori sír mellett kisebb-nagyobb, szabályos kör alakú gödörobjektumok voltak. (II. tábla: 4-5., 7-12. sz.) Ezek közül leletanyagot csak a 7. és a 9. számú objektum tartalmazott, amely alapján az objektumok a korai vaskorra keltezhetők.

43 (III. tábla/4, ábra, IV. tábla/1-2, ábra, V. tábla/2, ábra) A 18,19. és a 20. sz. szelvényben két egymásba vájt, méhkas alakú gödröt (16. és 17. sz., Id. III. tábla/3, ábra, IV. tábla/3, és 4. ábra, V. tábla), és két téglalap alaprajzú, földbe mélyített objektumot (II. tábla: 18. sz. és 19. sz. házgödör), valamint 6 oszlophelyet tártak fel, amelyek mérete az előzőktől sokkal kisebb volt (ált. 0,2 m).

44 A már említett 4., 5., 10. és 12. sz. gödrök teljesen azonos típusúak voltak, valószínűleg egy épülethez tartozó oszlophelyekről van szó. A mellettük levő kora vaskori gödrök alapján Pusztai az utóbbi objektumokat szintén a korai vaskorra keltezte. A 7., 9., 16. és 17. számú objektumok az ásató szerint kora vaskori gabonatárológödrök lehettek.

45 A 18. és 19. sz. házgödörből késő vaskori leletanyag került elő, amelyet Pusztai Rezső 1967-ben közölt. (Pusztai 1967, 5-11.) Lébény-Magasmart lelőhelye elsősorban az utóbb említett (18. és 19. sz.) kelta lakóházai révén ismert. Az ugyanitt előkerült kora vaskori objektumok viszont arra utalnak, hogy a terület már a vaskor korábbi szakaszában is lakott volt. A feltárás során megfigyelhető volt a két korszak telepobjektumainak szuperpozíciója. (II. tábla: 18. sz. ház és a 16-17. sz. gödrök) A kelta lakóház átvágta a leletanyagban leggazdagabbnak mondható 16. sz. és a 17. sz. objektum felső részét. A 3., 7., 9., 16. és 17. sz. gödörből előkerült kerámiatöredékek alapján a felsorolt objektumok, valamint az elhelyezkedésük alapján hozzájuk kapcsolt kisebb méretű gödörobjektumok/cölöplyukak egy kora vaskori település részeként interpretálhatók. Nagyobb méretű, lakóházként rekonstruálható kora vaskori objektum sajnos nem került elő a feltárás során, így az ismertetett objektumok alapján (egyelőre) egy kisebb, tanyaszerű települést feltételezhetünk. 17