Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez
ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK A feltárt terület nagysága sajnos nem teszi lehetővé, hogy ezt a nyílt települést részletesenjellemezni tudjuk, a jövőben tervezett terepbejárások azonban reményeink szerint további információkkal fogják gazdagítani ismereteinket. A leletanyagot elsősorban kerámiatöredékek alkotják. (III. tábla/3-4, ábra; N-V. tábla, leírást lásd a katalógusban) A 3. sz. objektumból előkerült állatcsont töredéke és az ugyanitt előkerült, valamint a felszíni gyűjtésből származó orsógombok képviselik a további tárgytípusokat. (III. tábla/2, és 3. ábra, leírást lásd a katalógusban) A kerámiatöredékek alapján rekonstruálható kerámiatípusok párhuzamait megtaláljuk a fentebb már említett kora vaskori települések zömének anyagában. Legnagyobb számban a behúzott peremű tálak (különböző mértékben profilált) és a vastag falú, fazékszerű edények töredékeit találjuk, ami általában jellemző a kora vaskori nyílt települések leletanyagára. 46 A házikerámia típusainak hosszú használati ideje nagymértékben megnehezíti a kisebb települések vagy teleprészletek pontos keltezését. A párhuzamok alapján a lébényi együttest biztonsággal a Ha C/Ha Dl korszakra tehetjük, azonban sopron-krautackeri és szlovákiai együttesekben a párhuzamként említett kerámiatípusok a késő Hallstatt-korszak későbbi, azaz Ha D2/3 edénytípusaival együtt is előfordultak. A morvaországi Horákov-kultúrával (annak második és harmadik fázisával) megfigyelhető erősödő kapcsolat is arra utalhat, hogy a kisalföldi területen szórványosan előkerült telepegyüttesekben a késő Hallstatt-időszak későbbi fázisa is képviselve van. 47 A lébényi műemléktemplom déli oldalán 2002-ben az új plébániahivatal alapozási munkálatai során régészeti leleteket és jelenségeket figyeltek meg. Ennek következtében kis felületen, szondák és kutatóárkok kijelölésével Ászt Ágnes, a mosonmagyaróvári Hanság Múzeum régésze végzett leletmentést a területen. (Ászt 2003, 15-45.) Az ásatás a templomtól délnyugatra, kb. 50 méter távolságban folyt (300 m 2 ). A terület felületének nyesése során számos középkori kerámia és kislelet került elő. Összesen 28 objektum foltját dokumentálták. (Ászt 2003,21.) Az objektumok bontása során kiderült, hogy a földet területrendezés során hordták az apátsági udvarra, feltehetően az első világháború áldozatainak állított emlékmű környékéről. A leletanyag részletes kiértékelése még nem történt meg, de előzetes jelentésében Ászt Ágnes kiemelte, hogy két objektumból (1/6. és V/14, obj.) őskori, pontosabban kora vaskori kerámiatöredékek kerültek elő. 48 Az említett két objektum egyértelműen Árpád-kori, a területen őskori objektumot nem azonosítottak. Nem kizárt, hogy a szórványos vaskori anyag a területrendezés során került az apátság udvarára. Ászt Ágnes szerint Lébény területén a szórványos leletek alapján szintén számolni lehet egy vékony Hallstatt-kori településhorizonttal. 49 Lébény közigazgatási területéről szórványosan további lelőhelyekről is került elő kora vaskori leletanyag. 50 Sokorópátka (Győr-Moson-Sopron megye) A község a Sokorói-dombvonulat tövében fekszik. 51 Őskori szórványleleteket Sokorópátkán több helyen gyűjtöttek, 52 köztük vaskori leleteket legalább négy helyről, 53 feltárások azonban még nem voltak a területen. Sokorópátka közigazgatási területe több magaslatra, dombvonulatra terjed ki. így a Bőtorok-völgy felett fekvő Harangozó-hegy, vagy az ugyanezen völgy déli oldalán található Nagy-Dobogó. Feltehetően ezeknek a felszíni adottságoknak is köszönhető, hogy a helyszín a régészek érdeklődését már a XX. század első felében felkeltette. A községnek szinte az egész területét bejárták, rögzítették a megfigyelt jelenségeket (elsősorban a sáncokat és teraszokat), számos régészeti lelőhelyet azonosítottak. 18
