Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt

FÉNYES GABRIELLA SOPRON ROMAI KORÍ FÜRDŐJE AZ ORSOLYA TER 3. SZÁM ALATT mai Fenyő téri általános iskola mellett) egy szakaszát. Storno Miksa jelentése sze­rint a vízvezeték a talajszinttől 2,3 m mélyen volt, 25 cm széles és 1 m magas. Épí­tőanyaga a közeli kőbányából származó kő, alját téglából rakták ki. A csatornát a falazat felső szélére sátorszerűen felállított római tetőcserepekkel fedték. Épí­tési ideje kérdéses. Storno Miksa szerint a vízvezetékbe beépítve a Kr. u. 71-től kb. 114-ig a közeli Carnuntumban állomásozott legio XVApollinaris egy bélyeges téglája került elő, (Storno 1973,120-121.; Gömöri 1973, 69., 8. Íj.) de ezt az ada­tot Gömöri János megkérdőjelezte. (Gömöri 1986, 386., 74. Íj.) Szilágyi János tég­labélyeg katalógusában egy IMP ANT AVG P bélyeget említett a Greilinger-ma­lomból. Ha ez a darab a vízvezeték építésével áll kapcsolatban, akkor annak épí­tésére az Orsolya téri fürdő építésével egy időben került sor. (Szilágyi 1933,103., XXIX. tábla 81.) 6. Összefoglalás Sopronban az Orsolya tér 3. sz. épület pincéjében előkerült maradványok mé­retük, anyaghasználatuk, padlófűtés-rendszerük, alaprajzuk és az építkezéshez fel­használt katonai bélyeges téglák alapján Scarbantia (egyik) közfürdőjéhez tartoz­hatnak. A régészeti feltárás eredményeképpen ismerté vált véleményem szerint • az épület déli, délnyugati részén elhelyezkedő, padlófűtéssel rendelkező for­ró vizes helyiség (caldarium), • az ehhez észak felől kapcsolódó, szintén padlófútéses langyos helyiség (te­pidarium) egy része, • az ezeket a helyiségeket nyugati irányból övező, süllyesztett padlószintű fu­tófolyosó, • a caldariumhoz kelet felől kapcsolódó, közvetlenül fűtött padlófűtéssel ren­delkező helyiség, amely sudatorium, másik caldarium, vagy a megismert cal­darium egy fülkéje lehetett, • továbbá a fürdőkomplexumot övező kerítésfal egy szakasza a nyugati oldalon, • valamint a dél felől kapcsolódó kisebb gazdasági helyiségek. A maradványok alapján minimum négy építési periódus különíthető el. 1. Az O pincehelyiségben előkerült, a későbbi fürdő falaitól eltérő tájolású fa­lak, a nyugati oldalon funkcióját vesztett küszöbkő, a B pincehelyiség prae­furnium csatornájának kialakításakor felhasznált küszöbkövek egy, a fürdőnél korábbi, épülethez tartozhatnak. 2. Ennek az épületnek a falait részben felhasználva épült fel a közfürdő, amely az előkerült téglabélyegek alapján Antoninus Pius uralkodása idején (138­161) épülhetett (vagy ha építését már korábban — de 118 után — elkezd­ték, akkor is ebben az időben fejezhették be). Építési ideje tehát egybeesik a fórumon folyó nagy középítkezésekkel és esetleg a vízvezeték építésével is. Építésében a Carnuntumban állomásozó legio XIV Gemina és a Brigetio­ban állomásozó legio IAdiutrix (esetleg a Vindobonában állomásozó legio X Gemina) katonái vettek részt. Még úgy is, hogy a fürdő teljes feltárására nem került sor, látszik, hogy a II. században egy jól megtervezett, igényes fürdő épült. Ezt nem csak a belső dekoráció kis számban megmaradt töre­déke (falfestménydarabok, mozaikok) mutatják, hanem a fürdő fejlett, a tu­datos tervezést tükröző „épületgépészeti" rendszere, amelynek alapját a süly­lyesztett fűtőfolyosóról kiszolgált, egymás után kapcsolt hypocaustum terek és a falak tubulatioja képezte. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom