Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK 3. Apraefurnium csatornákban történt elfalazások, átalakítások arra utalnak, hogy a fürdő használata során a fűtő- és kiszolgáló helyiségek átépítésére került sor. Kiss Ákos ásatási beszámolójában említette, hogy ezek a falak a fürdő fő építési idejénél későbbiek. Az ismert fő fürdőhelyiségek egységes tervezése alapján is valószínű, hogy a déli, kisebb helyiségeket utólag kapcsolhatták a fürdőhöz. 4. Az A pincehelyiségben előkerült, kelet-nyugati irányú 2-2,40 m széles, támpilléres fal építése idején a fürdő már nem lehetett használatban, mert ezt a falat a tepidarium hypocaustum terének pilléreire építették rá. A masszív, széles kőfalnak védelmi funkciója lehetett. Az Orsolya tér 3. sz. telek történetének és a soproni városfalak ásatási eredményeinek figyelembevételével ez a fal a későrómai városfal építésével állhatott leginkább kapcsolatban. Ha ez így van, ez azt is jelenti, hogy a fürdőt a római városfalak építésének idején, a III. század végén - a IV. század elején már nem használták. JEGYZETEK 1 Kiss 1994,19-44. Kiss Ákos a XIX. századi épület pincehelyiségeit betűkkel, az ókori helyiségeket római számokkal jelölte. Jelen cikkben én is ezeket a jelöléseket alkalmaztam. 2 Ezen a helyen mondok köszönetet Gabrieli Gabriellának, dr. Nemes Andrásnak és dr. Tóth Imrének, hogy a soproni római fürdő feldolgozását és publikálását engedélyezték. Köszönöm Balassa Krisztina gyűjteménykezelő munkáját is, aki a leletanyag feldolgozását tette számomra lehetővé. Köszönettel tartozom dr. Horváth Józsefnek, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának, aki a helyszíni kutatást megengedte és Oláh László tanár úrnak, hogy a fürdőhöz való lejutást lehetővé tette. Köszönöm Kátai Tibor geodétának, hogy a fürdő felszíni maradványait beszintezte. Hálás vagyok édesapámnak, dr. Fényes Ákosnak a fürdő maradványainak felmérésében nyújtott segítségéért. 3 Az apszis kváderköves falrészeit az F pincehelyiségben készített sematikus rajz és a D pincehelyiségben készített, rossz minőségű fénykép dokumentálja. Közölve: Kiss 1994, 4. kép, II. tábla 5. kép. 4 Vitr. V 10, 1. A fő fürdési időszak délután volt (legalkalmasabbnak a nap 8. és 10. órája közötti időszakot tartották), ez a fürdőépület tájolását is befolyásolta. Vitruvius szerint a fürdő helyét úgy kell kiválasztani, hogy a caldariumok és a tepidariumok télen a fényt nyugatról kapják, ha pedig a hely természete ezt akadályozza, akkor délről, hogy este (a fény) a fürdőzőknek a legtöbb ideig rendelkezésére álljon. Az is igaz, hogy ezt nem minden fürdőépítésnél tartották be, például a xanteni nagy fürdő esetében a caldarium északra tájolt: Zieling 1999, 27-38. 5 A Kr. u. I. századtól, amikor a fürdők végleges formája kialakult, különösen az Alpoktól északra a tepidariumoknak gyakran volt közvetlen fűtése is: Heinz 1983, 67.; Nielsen 1993, 155. így például a xanteni nagy fürdőben: Zieling 1999, 27-38. A pannóniai közfürdők közül közvetlen is fűtött tepidariuma van például az aquincumi, polgárvárosi északi fürdőnek (amennyiben az 5. helyiséget tepidariumként azonosítjuk). Kuzsinszky 1890, 126., Hajnóczi 1974, 73., továbbá a Thermae maiores egyik (33. sz.) tepidariumának: Kába 1991, 35. Amellett, hogy a scarbantiai fürdő tepidariuma is közvetlenül fűtött lehetett, az szól, hogy a félköríves apszis szervizfolyosójának fala a tepidarium nyugati fala mentén is folytatódik. 6 A tepidariumnak a vízmedence nem volt elengedhetetlen tartozéka, de a fürdők kifejlődése után gyakran van benne medence is: Nielsen 1993,156. A római fürdő kialakulásának szinte minden állomását tükröző pompeii Stabiaei fürdőben a VII. építési fázisban a férfi tepidariumban készült utólag alveus: Eschebach 1979,69-70. Pannoniában például Aquincumban a polgárvárosi nagy közfürdőben vagy az északi közfürdőben van a tepidariumban medence: Hampel, 1890, 51-74.; Hajnóczi 1974, 69-74. 7 Soproni Múzeum ltsz.: 67.5.133. 8 Soproni Múzeum ltsz.: 67.5.85. 82