Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt

ARRABONA 2007. 45/1. TANULMÁNYOK Sem az öntött falban, sem a külső kváderkő-burkolatban másodlagosan felhasznált korábbi faragott kövek — a városkapuk kivételével — nincsenek. A későrómai déli városkapun a Borostyánút vezetett át, amelynek egy szakaszát 1950-ben az Orsolya tér 3. számú telekkel, azaz az iskolaépülettel szomszédos Fegyvertár utca 1. számú ház pincéjében, majd ennek észak felöli folytatásában, 1966-ban a Fegyvertár utca 2. számú ház pincéjében is megtalálták.

29 A soproni vörös sáncot a későrómai városfal belső oldalán emelték. Maradványait a fürdő feltárása során a D és G pincehelyiségekben, valamint az iskola udvarán megtalálták. A középkori középső városfal alapját a római városfal képezi, amelyet megköpenyeztek és felmagasítottak. A belső városfalat a vörös sánc maradványaiba alapozták bele. (Nováki 1964,110., Abb. 3., 143.; Holl 1979,110-116.) Középkori építkezés, a soproni belvárosban megfigyelt magas feltöltődés miatt is kevésbé valószínű. A XVII. századi védelmi munkálatok során a belső városfal délkeleti sarkához építettek rondellát, ennek egy helyszínrajz alapján azonosítható helye az iskola épületén kívül esik. (Nováki 1962, 2. kép.) Az A pincehelyiségben feltárt fal és a XIX. századi iskolaépület alapfalának csatlakozási pontjánál látható középkori kőfaragvány nincs bekötve a vastag falba, másodlagos felhasználása akár a XIX. századi építkezések során is bekövetkezhetett. Ezek alapján biztos, hogy az A pincehelyiségben megtalált fal nem a fürdő fala, és építése annál későbbi; hogy a későrómai városfal és a déli kapu közelében helyezkedik el, valamint, hogy a középkori városfalaknál mélyebb szintre van alapozva. Ha a fal építése a későrómai védelmi rendszer építésével állt kapcsolatban, akkor ez azt is jelenti, hogy a fürdőt a későrómai városfal építésének idején, a III. század végén - IV. század elején már nem használták. 5. A római fürdő helye a scarbantiai középítkezések sorában és a település topográfiájában A római fürdő az észak-déli irányú Borostyánút keleti oldalán helyezkedett el. Főbejárata az Orsolya téri iskola L és R pincehelyiségeiben megtalált vastag kerítőfal és a fürdőépület tájolása alapján, feltételezésem szerint nem erről az utcáról, hanem talán a Borostyánútra merőleges, az Orsolya tér alatt megtalált utcáról nyílhatott. A Borostyánút észak felé, a település központja, a forum felé tartott, amely a fürdőtől mintegy 250 méterre helyezkedett el. A forum egységes terv szerint épült ki. Építése Traianus uralkodása idején kezdődött, Hadrianus alatt folytatódott, és északi oldalán a capitoliumi trias templomának építésére, valamint a déli oldal befejezésére a II. század közepe körül, Antoninus Pius uralkodása idején került sor. (Gömöri 1986, 377-387.; Gömöri 2003, 83.) Ez azt jeleni, hogy az Orsolya téri iskola alatt feltárt római fürdő építése a fórum középületeinek építésével párhuzamosan haladt. Az Orsolya téren megtalált fürdő azonban nem az egyetlen fürdője Scarbantiának. A Fabricius-ház pincéjében még egy fürdő részletét tárta fel Póczy Klára. Ez a fürdő a Borostyánúttól nyugatra, a forumtói északra haladó keresztutca északi oldalán helyezkedett el. Póczy Klára szerint az I. században épült, a II. században leégett, majd rövidesen, talán a capitolium építésével egy időben helyreállították. (Holl-Nováki-Póczy 1962, 52., 54-55., 14. kép, 58., 61.; Póczy 1971, 95.) A fürdők működéséhez elengedhetetlenül szükséges volt a vízellátás megoldása. Ezt a Bánfalva felől érkező aquaeductus biztosította. A soproni vízvezeték föld alatti csatorna volt. Először Hasenauer Antal fedezte fel 1875-ben, majd 1925ben Storno Miksa tárta fel a Mühlacker-dülőben, a Greilinger-féle malomnál (a 80