Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt

FÉNYES GABRIELLA SOPRON RÓMAI KORI FÜRDŐJE AZ ORSOLYA TÉR 3. SZÁM ALATT rült sor. Ha az építkezés esetleg már korábban megkezdődött, akkor is legkorábban 118 után. A scarbantiai fürdőt építő katonák állomáshelyeiről, Vindobonából, Carnuntumból és Brigetioból a soproni fürdő alaprajzi párhuzamát nem ismerem.

28 4.2. A fürdő építési periódusai Az Orsolya téri iskola pincéjében megtalált épületmaradványok esetében négy építési periódus különböztethető meg. Az O pincehelyiségben megfigyelt másodlagosan felhasznált, a fürdő tájolásától kb. 15 fokos szögben eltérő falak, a funkcióját vesztett küszöbkő és a B pincehelyiségben lévő fűtőcsatorna kialakításakor másodlagosan felhasznált faragott kövek arra utalnak, hogy a fürdő nem az első építkezés volt ezen a helyen, azt egy korábbi épület már megelőzte. A feltárt fürdő, azaz a pincehelyiségekben megtalált, második periódus maradványai egészükben egységes tervezésre engednek következtetni, egy olyan épületre, amely kis mértékben egy korábban ott állt épület falait is felhasználta. Ez az épület caldariummal és tepidariummal biztosan rendelkezett, esetleg sudatorium is volt benne, és a római fürdőépítészet szabályait figyelembe véve,frigidariumnak is kellett tartoznia hozzá. A fűtött helyiségeket valószínűleg jól megtervezett, földbe mélyített fűtőfolyosó vette körbe. Az O pincehelyiségben fennmaradt, hypocaustum oszlopként felhasznált terrakotta csöveket nem kell feltétlenül a korábbi építkezéshez sorolni, azokat a II. században is felállíthatták ilyen módon. A téglabélyegek vizsgálata alapján erre az építkezésre Antoninus Pius uralkodása alatt került sor, vagy ha az építkezés korábban meg is indult (de 118-nál nem korábban), akkor is ebben az időben fejeződött be. Az ásató megfigyelései szerint a déli, délnyugati oldalon a praefurnium csatornákban idővel átalakítások történtek. A fürdő fő falaihoz dél-délnyugat felől kapcsolódó falak építésére is később, a fürdő használata során ismeretlen időpontban (vagy időpontokban) kerülhetett sor, amikor a fürdő gazdasági- és kiszolgáló helyiségeit bővítették. Valószínűnek tartom, hogy a szervizfolyosón keresztül is ekkor húzták azt a praefurnium csatornát, amelyet az M pincehelyiségben előkerült fűtőtérből lehetett kiszolgálni. De valamilyen, az apszis fűtőfolyosójába nyíló fűtőnyílás már korábban is lehetett. Ennek az átalakításnak vagy átalakításoknak a kronológiáját és a fő fürdőhelyiségekhez való kapcsolatát csak egy újabb ásatással lehetne tisztázni. Bonyolult a helyzet az A pincehelyiségben megtalált kelet-nyugat irányú, 2-2,40 méter széles, törtkőből épült, északi oldalán nagyméretű, durván faragott kövekkel burkolt fal esetében. Ezt a falat a fürdő hypocaustum pilléreire építették rá, azokat teljesen figyelmen kívül hagyva. Ez azt jelenti, hogy amikor ez a fal felépült, a fürdőt, de legalább ezt a részét már nem használták. A fal alapozása a hypocaustum tér alján van, felmenő fala ettől kb. 80-90 cm magasan indul. Az alapozási fal a felmenő fal külső síkjánál 20-50 cm-rel szélesebb. A falból észak felé vastag támpillér nyúlik ki. Ennek a masszív falnak feltételezhetően védelmi jellege volt. Mint védelmi jellegű épület építése elvileg a későrómai városfallal, a középkori (XIII. század vége -1340) hármas falgyűrűvel, vagy a későbbi védelmi munkákkal állhat összefüggésben. A későrómai városfal a III. század végén, IV. század elején épült, és egy szakasza ezen a telken, az iskola épületétől délre húzódik. Póczy Klára megfigyelései szerint a későrómai városfal alapozása a felmenő fal külső síkjánál 30 cm-rel szélesebb. Az alapozással korábbi épületeket vágtak át, ezeket a városfal kőlapokkal szegett járószintjének magasságáig bontották vissza. A felmenő fal helyenként 4 méterre is kiszélesedik. A fal magját habarcsba öntött téglatörmelék és mészkődarabok képezik. 79