Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Molnár Attila: Figyelemre méltó kora vaskori objektum Ménfőcsanak határából

ARRABONA 2007. 45 / 1, TANULMÁNYOK. Kézzel formált, vörösesbarna, viszonylag durva kidolgozású félgömbös testű tál töredéke, teljes profil, kerámiazúzalékkal és homokkal soványítva, peremátmérője 14,5 cm, magassága 9,5 cm/ltsz.: 2005.3.15./(3. tábla 4.). Kézzel formált, vörösesbarnára égett, sötétbarna felületű, kívül-belül fényezett, töredezett felületű, némi kerámiazúzalékkal és homokkal soványított, behúzott peremű tál töredékei 2 pár átfúrással, egyik átfúrás-pár 2,5 cm-rel, másik 4 cm-rel a perem alatt található, peremátmérője 30 cm /ltsz.: 2005.3.14./ (3. tábla 5.). Kézzel formált, durva kidolgozású, vöröses színű fazék enyhén megvastagodó peremtöredéke, kívül töredezett felületű, apró kavicsokkal és homokkal soványítva, oldala szabályosan átfúrva /ltsz. : 2005.3.1./. Kézzel formált, vörösre égett edény fenéktöredéke, kerámiazúzalékkal és homokkal soványítva /ltsz. : 2005.3.2./. Kézzel formált, sötétbarna, viszonylag durva kidolgozású peremtöredék, kívül talán egy letört bütyök nyomával/ltsz: 2005.3.3./. Kézzel formált, durva kidolgozású, vörösesbarna-barna színű edény fenéktöredéke, kerámiazúzalékkal és kaviccsal soványítva /ltsz.: 2005.3.12./. Kézzel formált, sötétbarnára-feketére égett edény élesen ívelt öblének töredéke, kívül simított felületű, apró kavicsokkal és homokkal soványítva /ltsz.: 2005.3.16./. Paticsdarabok némi növényi lenyomattal, egyik példány kétoldalt eldolgozott felülete alapján 4 cm szélességű tapasztás része /ltsz.: 2005.3.4-6./. Az objektumban előkerült edénytöredékek párhuzamainak áttekintése során érdekes — bár nem feltéüenül meglepő — eredményre jutunk. A korongon készült egyfülű korsó (2. tábla 1. és 3.) az Alföld-csoport szkíta jellegű és DNy-Szlovákia szkíta-hallstattként emlegetett lelőhelyeinek egyik vezérlelete, egyértelműen a szkíta fazekasművességhez köthető forma. Párhuzamainak felsorolásától — azok nagy száma miatt — itt eltekintünk, legyen elég a hetényi darabok mellett az északkeletdunántúli példákra — pl. Tokod, Pomáz — hivatkozni, melyek a pecsétlők, spirálhajkarikák, tegezveretek stb. mellett a Vekerzug-kultúra befolyásának legfőbb bizonyítékai az említett régiókban. A Dunántúl más területein csak szórványosan tűnik fel (Velem, Románd), mindenütt egyéb szkíta jellegű anyagok társaságában (Dusek 1966; MRT 5, 1979, 57. kép; Kemenczei 1977, 4. ábra; Miske 1907, LX. tábla 1.; MRT 4,1972,8. tábla 18.). Egy további korongolt, talpgyűrűs fenéktöredék a fentiekhez hasonló korsótípus töredéke lehet. Kevésbé elterjedt forma az élesen megtörő vállú, enyhén behúzott vagy ívelt peremű tál (2. tábla 2. és 4.). A ménfőcsanaki gödörből két, egymáshoz igen hasonló példánya került elő, melyek méretbeli különbségüktől és a perem-kiképzés enyhe eltérésétől eltekintve — egyiké ívelt, egyenesen levágott, függőlegesen álló perem, másiké a váll felett kissé befelé hajlik és lekerekítettebb — technikai kivitelében és profilképzésében olyannyira hasonló, hogy nem a valóságtól elrugaszkodott feltételezés egyazon fazekasmester kezéből származtatni őket.

5 Analógiáikat Cseh János két tanulmányában találjuk meg, melyek mind formára, mind technikára — korongoltak jól megfigyelhető korongolás-bordákkal, fényezettek, rétegesen égettek — megfelelnek a mi töredékeinknek (Szolnok-Zagy62