Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr
ALMÁS! '1 i;i.:.Vi 1 ^.fO,V::i-n i!A>iDÜ"« iii GYÖK Az újbóli kérdésre a festőművész 1897. július 14-én Münchenből postázott levelében adta meg a válaszokat, mi szerint 1880 és 1897 között három alkalommal, 1886-ban, 1890-ben és 1896-ban látogatott haza Magyarországra. 48 1897. július 30án „Liezen-Mayer Sándor honossági ügyében" a polgármesteri hivatalban jegyzőkönyvet vettek fel, „mely alkalommal megjelenik Ehler Antal győri lakos nagykereskedő és a hozzá intézett kérdésekre a következőket adja elő: 1. Ismeri-e ön Liezen-Mayer Sándor müncheni lakos festő akadémiai tanárt és ha igen honnét ismeri? Ismerem gyermekkorom óta, különben pedig 1887 évtől fogva rokonságban vagyok vele mint unokanővérének férje. 2. Van-e tudomása arról, hogy nevezett Liezen-Mayer Sándor 1880-ik év óta Magyarország területén — akárcsak átmenetileg is — megfordult és ha igen, hol és mikor tartózkodott Magyarországon? Bizonyosan tudom, mert beszéltem is vele, hogy 1886-ik év nyarán körülbelül négy hétig tartózkodott Győrött nővérénél férj. Kőnek Józsefnénál, azután 1896-ik év nyarán beszéltem vele Győrött mikor a kiállítást volt meglátogatni és biztosan tudom, hogy akkor körülbelül egy hétig vagy kettőig Budapesten tartózkodott". 49 A hivatalos eljárás végül több mint fél évig tartott. Liezen-Mayer Sándor kérelmét a Belügyminisztérium 1897 szeptemberében hagyta jóvá, és erről a határozatról dr. Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos útján értesítést kapott Győr város polgármestere, Zechmeister Károly is: „A folyó évi augusztus hó 23-án 2450 sz. a. kelt jelentése kapcsán a nélkülözhető iratok visszaküldése mellett értesítem Nagyságodat, hogy Liezen-Mayer Sándor magyar állampolgárságát elismerendőnek találtam s erről a megkereső német császári követséget a tárgyiratok megküldése mellett a közös külügyminiszter úr útján egyidejűleg értesítettem". 50 A kedvező elbírálást, a jó hírt a maga részéről Zechmeister Károly Liezen-Mayer Sándorral egy 1897. október 20-án kelt levélben tudatta. 51 Az elhúzódó honpolgársági ügy lezárása után a város továbbra is fenntartotta a kapcsolatot Liezen-Mayer Sándorral, aki hálája jeléül ígéretet tett arra, „hogy szülővárosa új székházának díszterme számára megfesti őfelsége a király és Deák Ferencz életnagyságú képeit". 52 A város reménye azonban csakhamar szertefoszlott. 1898. február első napjaiban a helyi újság már arról tudósított, hogy „hírneves festőművész földink, mint közvetlen forrásból aggódva értesülünk, súlyos beteg s állapota tegnap nagyon rosszra fordult. A nagy művész betegsége iránt nemzetközi részvét nyilvánul s különösen a bajor földön kelt mély részvétet. A müncheni kir. udvar naponta tudakozódik a nagy beteg hogyléte iránt". 53 Liezen-Mayer Sándor már nem is épült fel betegségéből, 1898. február 19-én hunyt el Münchenben. Emlékére a Győri Hírlap 1898. február 20-iki száma közölte rövid életrajzát, majd a február 22-iki számban napvilágot látott egy olyan írás, amely némi magyarázattal szolgál arra, hogy a már súlyosan beteg festőművész miért tett erőfeszítéseket honpolgársága tisztázására. „Piktor és piktor közt nagy a különbség. A mázolóval kezdődik és a művésznél végződik. Az első a falakat fösti kékre, barnára, van aztán, aki már képeket főst... Van aztán, aki az életet viszi vászonra, aki beszélteti alakjait, melyekről lélek és melegség árad. Ez a festőművész. Ilyen volt Liezen-Mayer Sándor. Csak festő, semmi más, de ezzel a mesterségével nemzetközi hírnevet szerzett. Hírneve mögött szerényen megvonult a mester és előtérbe tolta, híréhez csatolta ha389
