Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK 10. kép Liezen-Mayer Sándor: Vénusz és Tannhauser (Xántus János Múzeum. Tanai Csaba felvétele) zaját, városát. így ment ez négy évti­zeden keresztül. Hazaszeretete, szülő­földjéhez való vonzódása mintha fényt fejlesztett volna a magyar név mellé, — legalább vannak, akik így foghatják föl Liezen-Mayer viselkedését. Tavaly még egy érdekes mozzanat ragadta meg ez utóbbiak figyelmét. A mester meg­bolygatta magyar honosságának és győri illetékességének ügyét. Féltette, s biztosítani akarta mindkettőt. Ki tud­ja, mi volt a szándéka, talán köztünk, itthon akarta utolsó napjait eltölte­ni!... Igaz, hogy Liezen-Mayer Sándor Győrött adót nem fizetett, a törvény­hatósági bizottságnak sem választott, sem virilis tagja nem volt és ennek el­lenében áll az idealisták kis csoportjá­nak az a felfogása, hogy amikor a mes­ter művészalkotásaitól hírnevessé vált Liezen-Mayer a nevéhez hozzákap­csolta a magyar és a győri név hírét, használt bizonyára hazájának és vá­rosának is annyit, mint egy választott vagy virilis városatya...". 54 A haza kegyeletbeli részvétét az elhunyt festőművész özvegyének Wlassics Gyu­la vallás- és közlekedésügyi miniszter, a szülővárosét pedig Zechmeister Károly pol­gármester tolmácsolta. 55 Ez utóbbiban a következő volt olvasható: „Mély fájdalommal értesültünk boldogult férjének városunk szülöttének, Litzen-Mayer Sándor festőművész úrnak váratlan elhunytáról. A megboldogultban a magyar festőművészet egyik leghivatottabb képviselőjét, városunk közönsége pedig büszkeségét veszítette el, aki életének utolsó napjaiban is fiúi ragaszkodással vallotta magát ezen város községi kötelékébe tartozónak. Az idő és távolság ugyanis, amely Őt szülővárosától elválasztotta, nem szüntet­hette meg azon rokonszenves érdeklődést, amelylyel ezen város polgársága nagy­szerű fiának fényes pályafutását mindenkor kísérte. Általános örömöt keltett azért városunkban azon legutóbbi elhatározása, hogy magyar honpolgárságának fenntartása mellett továbbra is Győr város kösségi kö­telékébe tartozónak kíván tekintetni, mert ebben is bizonyságát láttuk annak, hogy iránta való rokonszenvünk az Ő szívében is viszonzásra talált... Mély és általános a részvét amely Litzen-Mayer Sándor halálának hírére vá­rosunk polgárságának szívét eltölti; mert Győr városa a megboldogultban nem­csak a magyar festőművészet hivatott képviselőjét, hanem egy hű fiának el­hunytát is siratja". 56 Győr részvétnyilvánítását Liezen-Mayer Sándorné egy 1898. március 4-én fo­galmazott köszönőlevélben nyugtázta. Győr városa a további években is gondosan ápolta világhírű szülötte emlékét. 1908 februárjában a városi közgyűlés, az építé­szeti bizottság 13/1908. sz. javaslata alapján elhatározta, hogy az utca, amelyben Liezen-Mayer Sándor szülőháza állt, a festőművész nevét viselje. 57 390

Next

/
Oldalképek
Tartalom