Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK A 70-es évek elején Liezen-Mayer Sándor Münchenben feleségül vette az ameri­kai származású Schwing Florence-t, magas, királyi pártfogói jóvoltából megkapta a bajor állampolgárságot, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a következő esztendőkben neve már nem bukkan fel a győri levéltári nyilvántartásokban. Bokros teendői köze­pette ugyan néha még hazalátogatott Győrbe, mint tette azt 1879-ben szülei arany­lakodalmának alkalmából, ám ezek a látogatások már egyre ritkábbá váltak. A XIX. század utolsó éveiben a már súlyosan beteg Liezen-Mayer Sándor, a Bécs­ben székelő „német császári követség" útján hivatalosan is elindította azt a folya­matot, ami annak eldöntésére irányult, hogy az évtizedek óta külföldön élő festő­művész „bírja-e még a magyar állampolgárságot". A közös osztrák-magyar kül­ügyminiszter a kérdés tisztázására Zechmeister Károly győri polgármestert kérte fel. 43 Zechmeister 1897. április 22-én „Nagyságos Liezen-Mayer Sándor festészeti akadémiai tanár úrnak" címzett levelében 8 pontba sűrítve kért olyan információkat, amelyek elősegíthették a festőművész kérelmének pozitív elbírálását. E „kérdőpontok" a következők voltak: 1. Mióta tartózkodik ön a magyar korona területének határain kívül? 2. Tett-e ezen idő alatt lépéseket magyar honpolgárságának fenntartása iránt? 3. Nyert-e ezen idő alatt külhoni útlevelet s ha igen mikor és mely hatóságtól? 4. Nyert-e valamely osztrák-magyar konzuli hivataltól tartózkodási jegyet? 5. Be van-e írva valamely osztrák-magyar konzuli község anyakönyvébe? 6. Fordult-e meg ezen idő alatt a magyar korona területén habár csak ideigle­nesen is és ha igen, mikor és hol? 7. Nyert-e valamely idegen államban honpolgárságot és ha igen mely államban? 8. Kívánja-e eredeti magyar állampolgárságát fenntartani?" 44 A polgármester kérdéseire Liezen-Mayer Sándor 1897. május 21-én keltezett né­met nyelvű levelében adta meg a válaszokat, 45 amelyek alapján aztán — a Bel­ügyminisztériumnak küldött „előterjesztésében" — a város egyértelművé tette ál­láspontját az ügyben. „Hivatkozással a nm. Belügyminisztériumnak győri születé­sű Litzen-Mayer Sándor müncheni lakos akadémiai tanár állampolgársága ügyében f. évi ápril 1-én 21990. sz. a. kelt leiratára, van szerencsém a megejtett tárgyalások után véleményemet a következőkben előterjeszteni. Nevezett Litzen-Mayer Sándor a hozzá intézett kérdésekre adott válaszában a fog­laltak szerint bár 40 év óta a magyar korona területének határán kívül tartózkodik, — tekintettel mégis arra, hogy válaszának 3-ik pontja szerint részére különböző idők­ben magyar útlevelek adattak ki; tekintve továbbá hogy a 6-ik válaszpont szerint a távollét ideje alatt a magyar korona területén több ízben, így legutóbb 1896-ik év­ben is tartózkodott, tekintve végül, hogy állampolgárságát maga is fenntartani óhajt­ja, — véleményem szerint Litzen-Mayer Sándor győri születésű müncheni lakos az 1879 évi L. tcz 31 §. értelmében magyar állampolgárnak tekintendő, illetőleg ere­deti magyar állampolgárságát távollét által el nem veszítette. Egyúttal tiszteletteljelentem, hogy nevezettet, azon kijelentése folytán, hogy ma­gyar állampolgárságát fenn tartani kívánja, a honpolgárságot fenn tartottak jegy­zékébe egyidejűleg bevezettettem.. ,". 46 Az ügy ezzel azonban még nem zárult le. Dr. Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos 1897. június 22-én arra kérte ismételten Zechmeister Károly polgármestert, hogy szereztesse be Liezen-Mayer Sándor anyakönyvi kivonatát, és „hallgattassa ki pót­lólag arra nézve is vajon 1880-tól mostanáig mely években fordult meg Magyaror­szágon s kikkel vagy mely okmányi adatokkal tudná ezt igazolni?" 47 388

Next

/
Oldalképek
Tartalom