Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Áldozó István: A repülőgépgyártás decentralizálása és hanyatlása a német megszállás után

ARRABONA 2007. 45 / 1. TANULMÁNYOK semmisítő erejű bombatámadások azonban gyors cselekvésre késztették a német és a magyar személyzetet. A Honvédelmi Minisztérium 17. osztályán 1944. április 24én Petersdorf alezredesnek, a Német Felszerelési és Hadianyaggyártási Minisztérium különmegbízottjának vezetésével tárgyalások kezdődtek a Messerschmitt és a Junkers 52 gyártásának decentralizálásáról. Az előzetes tervek szerint a Dunai Repülőgépgyár épületének területén csak a présmű és a végszerelde maradt volna helyben, a gépek összeszerelése viszont továbbra is a Horthy-ligetben folyt volna. A Weisz Manfréd gyár területén egyelőre csak a száz új Németországból érkezett szerszámgép biztonságba helyezését tartották sürgető feladatnak. A forgattyúház megmunkáló részleg elhelyezésére viszont a Horthy-ligeti gyártelep alkalmasabbnak látszott. A Magyar Vagon- és Gépgyár kitelepülése a jegyzőkönyvek szerint április 13. után mintaszerűen haladt, ám biztonsági okokból a győri gyár területén elkerülhetetlennek látszott több átszervezés is. A mechanikai megmunkáló műhely viszszaállítására a bombatámadások után már nem kerítettek sort, csak a présmű maradt a gyár területén. A kormánymű gyártás, a felület és törzsgyártás félig a gyárban maradt, felét azonban a tervek szerint kitelepítették. A Dunaihoz hasonlóan a végszerelde itt is a gyár területén maradt, a győri repülőtéren történő berepülések azonban teljesen megszűntek. A döntést követően a Győrben összeszerelt gépekkel Zwölffaschingban (Ausztria) végezték a berepülést. A gyári termelés decentralizálása egyébként költséges vállalkozás volt, amihez a magyar kormány még 1944. február 20-án 15 millió pengő összeget elkülönített.

1 A gyárak széttelepítése mellett természetesen gondoskodni kellett a már kész repülőgépek, valamint a kész gépek felszereléseinek biztonságba helyezéséről is. Fütterer, a Magyarországon székelő német légierő vezérlő tábornoka a repülőgép ipari kormánybiztost kérte is az előbb említett eszközök bombabiztos helyre való helyezésére. A felszerelések elrejtéséhez az 1944. júniusi állapotok szerint mindössze 6 ezer m

2 alapterületű sziklabarlang állt rendelkezésre, s még 11 ezer m

2-nyi területet kellett keresni. A repülőgép alkatrészek biztonságba helyezése nemcsak Németországnak, hanem Magyarországnak is érdekében állott, hiszen a magyar vadász századokat is innen látták el anyaggal.

2 A repülőgépgyártó ipar decentralizációja mellett a német megszállást követően a termelés lebonyolításában is komoly átszervezéseket hajtottak végre. Az 1944. májusi tárgyalásokon a németek a Me 210-es többfeladatos gép gyártásának befejezéséről döntöttek, s az összes magyar gyárnak a közös vadászprogram keretében a Me 109-es vadászgépek gyártásába kellett bekapcsolódnia. A Német Birodalmi Légügyi Minisztérium megbízásából Glühmann főmérnök, Belz Messerschmitt-gyári mérnök, valamint Alpers ezredes kiszálltak a Dunai Repülőgépgyárba, s megállapodtak a Me 210-es repülőgépgyártás befejezésének teljes menetrendjéről. A tárgyalások értelmében a Dunai Rt-nek a Me 210-es szériából 300 darabot kellett elkészítenie, ez után a sorozatgyártást be kellett fejezni. A megállapodás szerint a Dunainak két készlet Me 210 sorozatot kellett megtartania, amelyből egyet a repülőgép műhely részére kellett elszállítani. Azokból a készülékekből pedig, amelyekből csak egy maradt a Dunainál, továbbra is a gyár tulajdonában kellett maradniuk.

3

1944. júliusára újabb módosításokat hajtottak végre: a Honvédelmi Minisztérium 17. osztálya arról számolt be, hogy a Német Birodalmi Légügyi Minisztérium legújabb utasítása szerint nem a 300., hanem már a 270. legyártott gépnél abba kell hagyni a Me 210esek gyártását, s teljes kapacitással a vadászok gyártására kell áttérni. A 221. géptől kezdve egyébként már csak a Magyar Honvédség részére kellett szállítani a 210es gépekből. Persze logikus, hogy a gyártásról teljesen nem lehetett leállni, a Légierő állományában lévő gépek alkatrész utánpótlásáról továbbra is gondoskodni kellett.

4 A Me 109-es gépek gyártási programja 1944. július 22-én vált teljes körűvé. 326