Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Áldozó István: A repülőgépgyártás decentralizálása és hanyatlása a német megszállás után

ÁLDOZÓ ISTVÁN A REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS DECENTRALIZÁLÁSA ÉS HANYATLÁSA ... A Repülőipari Kormánybiztoshoz ugyanis behívták Markotay Jenőt, a Pestszenüőrinci Ipartelepek Rt. vezérigazgatóját, s ott Hoffbauer, a vadászprogram megbízottja kö­zölte vele az újabb tervmódosításokat. Eszerint a Pestszentlőrinci Ipartelepek a szé­ria 30. darabjánál befejezi a Junkers 52-es gépek gyártását, s ők is a Me 109-es va­dászgépek gyártására térnek át. Az átszervezés a gyárnak némi problémát azért oko­zott: a 30 darab géphez szükséges alkatrészeket már 80-90 %-ban elkészítették, s további 20 géphez is elkészült már az alkatrészek 20-25%-a. Persze ezek a beren­dezések nem vesztek kárba, hiszen tartalékként bármikor a Légierő rendelkezésé­re lehetett őket bocsátani. 5 A vadászprogram végrehajtására munkaközösségeket szerveztek, pontosan három munkaközösség jött létre. 6 Az első a sárkány- és mo­torgyártás munkaközössége volt. A sárkánygyártás közösségéhez a Wiener Neus­tädter Flugzeugwerke, a Magyar Vagon és Gépgyár, valamint a Dunai Repülőgép­gyár, míg a motorgyártás munkaközösségéhez a Steyer-Daimler-Puch A.G. és a Du­nai Repülőgépgyár csatlakoztak. Létrehozták a repülő felszerelési ipar, valamint az ipari szerelő vállaltok munkaközösségét is. 7 Az átszervezések természetesen nem­csak önmagában a végszerelésben résztvevő vállalatokat, hanem sok esetben a gyár­tásba bekapcsolódó alvállalkozókat is érintették. Az egyik legfontosabb intézkedés a forgattyús tengelyek gyártásának központosítására irányult. Ennek az intézkedésnek a nyomán a MAVAG diósgyőri gyáregységében befejezték a motor e legfontosabb alkatrészének a gyártását, s a gyártó berendezéseket a Weisz Manfréd Művek vet­te át, s elszállította a kőbányai sziklapincébe. 8 A repülőgépgyártás decentralizálása egy meglehetősen hosszas folyamat volt, amely szervezett formában 1944. áprilisában vette kezdetét, s nagyjából szeptem­ber elejére fejeződött be. A korábban Magyarországon soha nem tapasztalt áttele­pülési munkálatok során először fel kellett térképezni azokat a barlangokat és vidéki telkeket, ahol többé-kevésbé biztonságosan el lehetett helyezni a gyári infrastruk­túrát. A telephelyek kiválasztásakor a biztonsági szempontok mellett figyelembe kel­lett venni a földrajzi közelséget is, hiszen a nagy távolságba széttelepített üzem­egységek esetén a termelés még inkább lelassult volna, másrészt a szállítási költségek növekedése még inkább veszteségessé tette volna a termelést. Az országban 1944. év közepétől egyre súlyosabb üzemanyag hiány lépett fel, ezt a tényt a gyáregysé­gek széttelepítésénél nem szabadott figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor szem előtt kellett azt is tartani, hogy milyen a kiszemelt területnek közművesítése, hiszen az alapvető közművek megléte nélkül termelést nem lehetett folytatni. A Magyar Va­gon- és Gépgyár vezetése a források szerint gyorsabban cselekedett a gyári beren­dezések, a raktárban lévő alkatrészek, valamint az elkészített harci eszközök biz­tonságba helyezésében. A Győr városától mindössze 20 kilométernyi távolságra fek­vő Győrsövényházán, a helybéli Laendler földbirtokos gazdasági épületeiben a Foc­ke-Wulf gépekhez használatos gumiárukat, bombatárakat, motorházfedeleket, benzintank fejeket rejtették el, de többek között 14 vagon könnyűfém is itt lett el­helyezve. A 10 vagon festékáru elszállítása is hosszas folyamat lehetett. A techni­kai berendezések közül a hegesztő pálcák kerültek Győrsövényházára. A Győr-Bu­dapest vasútvonaltól északra eső Gönyűn a Király vendéglő egy helyiségét jelölte ki a hatóság raktárnak. A vendéglőben 4 mázsa elektromos kábelt, különböző gumi­árukat, roncs csöveket, valamint Focke-Wulf idomdarabokat is leraktak. A közelfel­derítő gép alkatrészeiből még többek között kipufogócsöveket, csapóajtókat, különböző műszereket és iránytűket rejtettek el Gönyűn. A Komárom vármegyei Kisigmándon Messerschmitt belső tömlőket, kábeleket, normáliákat, valamint négy mázsa gumi­árut helyeztek el. A gazdasági épület emeleti helyiségébe Messerschmitt akkumulá­torokat raktak le, ezeknek azonban az újra feltöltése már problémát okozott. Komoly 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom