Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Tóth Imre: Elméleti és módszertani megjegyzések a regionalitás kérdéseinek kutatásához. Regionális indentitások Burgenlandban és Nyugat-Magyarországon

TÓTH IMRE ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A REGIONALITÁS .... tomány identitásának problémáit érintik.

8 A történelmi tanulmányok sorában időarányosan kevesebb figyelem esik a korai, középkori, újkori és koraújkori témákra, sokkal több munka vizsgálja a XX. századot, vagyis azt a korszakot, amelytől kezdve Burgenland politikailag konstituálni tudta önmagát. Nyugat-Magyarország Nyugat-Magyarországon a régióformáló folyamatok sokkal lassabban zajlottak, zajlanak, mint Burgenlandban, ahol a regionalizáció (azaz a határmegvonásból és a tartományba szervezésből eredő térfelosztás), a regionalizmus (azaz a térségi tudat, identitás kialakulása és kialakítása), sőt a regionalizálódás (azaz a gazdaság és a társadalom térségi szerveződése) is előbbre tart, mint a határ innenső oldalán. Magyarország nyugati területein határmegvonással csak részben volt képes a korábban nem létező identitás genuin alkotóelemévé válni. A nyugat-magyarországi törvényhatóságok, vármegyék továbbra is elszigetelt egységként működtek. A Trianon utáni reorganizálás

9 során — politikai okokból (a békeszerződések provizórikus jellegének deklarálása miatt) — elmulasztották a szükséges változtatásokat végrehajtani. Magyarország 12 egész és 23 csonka vármegyéjéből 20 rendes és 5 közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét hoztak létre. (Zeidler 2002a, 21.) Nyugat-Magyarországon azonban csupán Mosón vármegye önállósága szűnt meg. Sopron és Vas vármegyéket továbbra is meghagyták külön közigazgatási egységként, bár 1935-ben fontolóra vették összevonásukat. Az átalakításra nem került sor, ám még abban az évben közös főispánt neveztek ki a két megye élére.

10 Mindez természetesen kevés volt ahhoz (s ehhez hiányzott a politikai készség és akarat is), hogy a nyugati vármegyék bármiféle közös, vagy összehangolt konstrukció alapján fejlődjenek. Az új határok meghúzásával jórészt megszűnt gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, kommunikációs kapcsolatok rontottak a regionalizálódás esélyein is. 1920tól Magyarország-szerte torz településszerkezet alakult ki. Egyes régiók elvesztették vonzásközpontjaikat, máshol a megmaradt, különböző hierarchiaszintű városok vonzáskörzetének egy része került át a határ túloldalára. Ilyen helyzetbe került a nyugati határszélen Szombathely, Kőszeg és Sopron. A piaci és igazgatási körzetek átrendeződésének részeként egyes településeknek sikerült átvenni az elcsatolt vonzáscentrumok funkcióinak egy részét. Térségünkben Magyaróvár helyzete erősödhetett azáltal, hogy az elszakított Pozsony és kisebb mértékben Bécs regionális feladatait részben megörökölte.

11 Korábbi közigazgatási szerepétől való megfosztása (a vármegyeközpont áthelyezése) azonban legalább ennyi káros következménnyel járt a város számára. A megyei adminisztráció Győrbe kerülésével több száz ember megélhetése került veszélybe Mosón megye egykori központjában. A környék viszonylagos fejlettsége (működő ipara és jól termelő mezőgazdasága) mindazonáltal kiegyenlítőleg hatott a nehéz helyzetbe került megyében. A vasi székváros, Szombathely ugyan szintén sokat veszített jelentőségéből, megyeszékhelyként, gazdasági és kulturális centrumként továbbra is fejlődőképes tudott maradni. Gazdasági funkciói Sopron rovására is bővültek, miután a Sopron megye déli részén élő mezőgazdasági termelők — elsősorban a csepregi járás gazdái — egyre nagyobb előszeretettel látogatták a vasi „főváros" piacát. 303