Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK rával. Ezt az épületet ugyan nem az uraság építtette, de mivel mórból készült, régi volta miatt pedig sok helyen romladozott és a falai kidőltek, reparáltatta és kőből kifoltoztatta. Az egész épület teteje az összeírás előtt hat-hét évvel készült. A bejárókapun felül állt az uraság hajdújának mórból épített, részben zsúppal, részben náddal fedett háza, melyben egy kályhás szobát, egy kőkéményes konyhát, egy kamrát és egy kis istállót jegyeztek fel. A ház 1750-ben épült, az összeírok jó állapotban találták. A végében kialakított színben télen a juhokat szokták szalmáztatni. A fent leírt épületek és a falu között egy nagy és tágas pajtáskert került el, melynek egy részét 1760-ban a Rábaközből hozatott rekettyevesszőből font és jól megtüskézett kerítéssel vették körül, egy részét pedig metszett deszkával övezték. A pajtáskertben egy kőből épített régi cséplőpajta volt két pajtafiával együtt. A pajtafiákat „életes háznak" használták. A nyugatit nemrég deszkázták meg: födelét újonnan zsindelyezték, szűrét erős tölgy- és fenyődeszkákkal nemrég padlózták. A cséplők az itteni cséplésért évi 12 forint árendát fizettek az uraságnak. A kerítésen kívül fölszélről helyezkedett el a jágerház (vadászház), melyben két kályhás szobát, közöttük egy kőkéményes konyhát és oldalt két kamrát írtak össze. A zsuppfedeles házat 1748 körül rakták mórból. Mellette 1752 körül téglából épült a vadászkopók hajléka, fele részben fedett, fele részben fedetlen állapotban. A mórból 1746 körül épült juhászház egy kályhás szobát és egy kőkéményes konyhát foglalt magába. 1760-ban két kamra készült hozzá, és egy égetett téglából való tágas juhakol. Ennek fedele az összeíráskor még csak készülőben volt. Utóbbi végében állt a bivalyosok és a kertészlegények szállása, két kályhás szobából, egy kőkéményes konyhából, két kamrából és egy istállóból. Ez az épület — a konyha egy részét nem számítva — sövényből készült, fűlábakra építették, tetejét részben nádazták, részben zsuppolták. Közvetlenül mellette állt a kőből készült, fenyőzsindelyes, 1758ban épült kovácsműhely (vinye) a patkolószínnel együtt. A falu keleti végén két kályhás szobából, egy konyhából, egy kamrából, négy lóra való istállóból és egy kis szekérszínből állt a sütő háza. A hajlék 1752 körül épült, róla évente 30 forintot fizetett a benne lakó. A kastélyudvaron egy terméskőből rakott, födeles, csigás és láncos kút, a kertben pedig egy ugyancsak terméskőből rakott kankalékos (gémes) kút állt. A harmadik, szintén kőből rakott gémeskutat az istállók előtt ásták. A kert végében, a falon kívül egy téglából épített, fenyődeszkával fedett, jó karban lévő téglakemencét, mellette pedig egy fűlábakon álló, szalmafedeles téglaszínt találtak az összeírok. A téglaszínen felül egy mély és nagy kiterjedésű halastó helyezkedett el, amit rekesztővel és az árvíz ellen védő árkokkal láttak el. Felette egy tüskés kerítéssel kerített kis békás tavat jegyeztek fel. Mellette terültek el az uraság majorföldjei, melyek részben a gógánfai, részben a horpácsi határban nyolc tagban feküdtek, de a gróf egy „corpusban" bírta őket. A földek két mezőre voltak felosztva. A gógánfai határban: 1. a Mákos kert mellett lévő Kis tagban tiszta föld 18 köböl, irtásföld 1 Vz köböl. 2. A Kerék erdőben az alatta lévő dűlővel együtt 1 tagban tiszta föld 60 köböl, irtásföld 68 köböl. 3. A Török útra dűlőben 98 köböl tiszta föld. 4. A Hegyes tagban tiszta föld 70 köböl. A horpácsi határban: 1. a gógánfai határra dűlő tagban tiszta 66 köböl, mellette az új irtás 15 köböl. 2. Ennek végében felül ismét 66 köböl tiszta és 15 köböl új irtás. 3. Feljebb, annak végében 74 köböl tiszta és 10 köböl új irtás. 4. A völcseji útra dűlőben 116 köböl tiszta, új irtás 6 köböl. Ezen földek dűlőiben sok 216