Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása

KELEMEN ISTVÁN GRÓF SZÉCHÉNYI LÁSZLÓ (1713-17«)) HORPÁCSI URASÁG HALÁLA... hasznos arkolást tettek. A gógánfai határban három tagban összesen 30 kaszás rétet műveltek a majorhoz. Horpácson a kastély körüli berek és a gyümölcsöskert alja (összesen kb. 30 kaszásra való) szolgált rétként. A Berek nevű rétet fölszélről kőfallal, keletről és délről mély árokkal övezték. VII. További majorüzemek A földesúr allodiális földjein folyó gazdálkodást a majorokból irányították. A már ismertetett horpácsi mellett a cséri és az újkéri majort a XVI. század közepén létesítették. A kövesdi majorházban az uraság juhásza és hajdúja lakott. Az épületet nem az uraság építtette, de sok javítást végeztetett rajta: az egész épület tetejét megújíttatta, egy istállót és egy kamrát pedig újonnan építtetett fel. A majorházban két kályhás szobát, egy kőkéményes konyhát, két kamrát és egy istállót találtak az összeírok. Az istálló sövényből készült, a többi helyiség mórból. Az udvaron az uraság sövényből (fűlábakra) egy juhaklot is építtetett, melynek teteje pénzen vett fenyőből készült, amit zsúppal fedtek be. Az udvaron kívül helyezkedett el a pajtáskert, ahol a Széchényi László 1751 körül egy fenyőzsindellyel fedett cséplőpajtát emeltetett kőből. A cséplőpajtához hasonló anyagból pajtafiát is csináltak, melyet két deszkapadlással láttak el. A padlásokon szemes gabonát szoktak tartani. A majorhoz tartozott egy kb. fél hold nagyságú káposztáskert, amely az udvarral és a pajtáskerttel együtt tüskézett sövénykerítéssel volt bekerítve. A cséplők itt is évente 12 forintot fizettek az uraságnak a cséplésért. Az uraság által pénzen szerzett majorföldek (304 köböl alá valók) nem egy tagban, hanem több helyen feküdtek. 8 és fél kaszás rétjét szintén pénzért szerezte. A lövői majorban a grófnak egy olyan rozzant épületét jegyezték fel, ami részint égetett, részint égetetlen téglából épült, és amit 1757-ben perben nyert a Vizkelety családtól. Ebben az uraság hajdúját szállásolták el, akinek egy kis kályhás szoba, egy konyha, egy kis boltozatos helyiség és egy kamra állt a rendelkezésére. A ház mellett egy kis kertet, az udvaron pedig egy kutat írtak össze. 1746-ban sövényből egy juhászházat építettek falábakra egy kályhás szobával, egy fakéményes konyhával és egy kamrával. Mellette 1760-ban egy sövényből való juhakol készült szalufákra szerelt fenyőfödéllel. A lövői majorhoz 2 kaszás rétet és öt táblában kb. 500 köböl szántót műveltek, ebből 160 köböl korábban is majorföld volt, a többit pedig az uraság osztály útján szerezte. A majorban egy sövényből készült, részben talpra, részben lábfákra épített, zsúppal fedett és romladozott állapotú cséplőpajta állt pajtafiával együtt. A cséplők a pajtáról évi 12 forinttal tartoztak. Újkéren egy egész session állt a majorfundus, amelynek földjeit Spisichné asszony bírta zálogban. 1760-ban az uraság építtetett itt egy juhászházat, melyben a kályhás szoba és a kamra mórból, a kéményes konyha kőből készült, az épület tetejét pedig pénzen vett fenyő szalufákra építették. Az udvaron egy rozzant juhakol, valamint romladozott állapotú cséplő- és szénáspajta állt, körülöttük egy kis gyümölcsös- és egy kis káposztáskert helyezkedett el. A gróf azt a 18 hold földet és 1 kaszás rétet, amely korábban a vendégfogadó félhelyéhez tartozott, a saját gazdasága számára foglalta le. Emellett további 30 kaszás rétet műveltek az itteni majorhoz, melyből 24 kaszásra valót különböző árkok és átmetszések segítségével gyepből és berekből alakítottak ki. A Fonyódság nevű 2 kaszás rétet Széchényi Vizkelety Lászlótól nyerte perben. A Nagyerdőben a Kakas nevű dűlőben (diverticulum) is szokott kaszáltatni, ahol csapadékos években 10-15 szekér szénát lehetett betakarítani, száraz időben és makktermés után azonban semmit sem. 217