Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása

KELEMEN ISTVÁN GRÓF SZÉCHÉNYI LÁSZLÓ (1713-1760) HORPÁCSI URASÁG HALÁLA... fele részben kőből. Az épületet 1758-ban reparálták, ennek során a konyhát és a kő­pincét újjáépítették, egy hat faoszlopon álló szekérszínt emeltek, a vendégszobát pe­dig egy öllel megnagyobbították. Kövesden részben kőből, részben mórból épült a vendégfogadó. Az összeírok itt három kályhás szobát, két kamrát, egy konyhát és egy bolthajtásos kőpincét jegyeztek fel. Az épülethez két szekérszín és 40 ló befo­gadására alkalmas istállók tartoztak. Az udvaron egy kőből rakott, zsindellyel fedett csigáskút állt. A vendégfogadós évente 288 forint árendával tartozott az uraságnak. Gógánfán az összeírás nem tesz említést kocsmáról. b) Mészárszékek (mascelli) A földesúri jogok közé tartozott a mészárszék-tartás (húsmérés) joga. Az uraság az egyes helységekben működő mészárszékeinek használati jogát évi bérleti díj fi­zetése ellenében haszonbérbe adta a helyi mészárosnak. Az évi székbér Lövőn 13 12, Újkéren és Horpácson 6, Kövesden 18 forintot jelentett. Gógánfán és Bozon nem em­lítenek mészárszéket. Kövesden a nyugati házsor felső (azaz északi) végén állt egy részben kőből, részben mórból emelt épület (három kályhás szobával, egy konyhával, két kamrával és egy sövényből készült istállóval), amelyet 1752 körül — amikor a falunak ez a házsora leégett — újonnan építette az uraság kanászház céljából, a mel­lette lévő akollal együtt. Mivel az összeírás idején már nem tartottak itt sertéseket, a mészáros lakott benne, akinek mórból való vágószéke a major mellett állt. Az ura­ság 1758-ban építtetett az újkéri mészárosnak a falu derekán sövényből egyházat, melyben egy kályhás szoba, egy fakéményes konyha és a mészárszék kapott helyet. Az 1752-ben épített horpácsi mészárszék a vendégfogadó mellett működött. c) Malmok {mold) Haszonbérleti rendszerben történt a malmok hasznosítása is. A bozi egykerekes, felülcsapó malom a falu derekán keresztülfolyó és a Fertőbe torkolló kis forráspa­takon működött. Az összeírok a malmot a keresztúri Millner György kezén találták, aki még Széchényi Györggyel (1656-1732) kötött szerződést arról, hogy a használatért évi 12 forintot vagy helyette 10 köböl rozst fizet. A malom jövedelmét nem tudták feljegyezni a conscriptióba, csak azt, hogy a molnár a malom urának évi 72 forint árendát fizetett. d) Vásárok (nundü.) Az összeírásban szereplő települések közül egyedül Lövő mezőváros (oppidum) rendelkezett vásártartási joggal. A lövői vásárt Szent Márton napján 14 tartották, a helypénzből 12 forint jött be az uraságnak. e) A halászat (piscatio) A Fertő partján fekvő Boz faluban Széchényi Lászlónak egy hálóját és egy tölgy­fából készült halászhajóját írták össze. Az uraság a Fertőn saját halászokat tartott. Halászatból befolyó jövedelméről feljegyezték, hogy annak nagysága bizonytalan, mivel a „merő szerencsén függ", 1760-ban például 111 forint 50 dénárt percipiált a halászok része nélkül, akiknek a mindenkori jövedelem fele járt. A vidékiek a ha­lászat után árendát fizettek: a soproni Edlinger, Kern és Schrabfy, Balfról Philippo­vics, Schinogl, Schönpaur és Stint, Bozról pedig Nóvák, Vlasics János és Csiszár tár­saikkal együtt 16-16 dénárt. Medgyesről mindkét hálóról 24-24 forint járt az ura­213

Next

/
Oldalképek
Tartalom