Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK Abőtorokvölgyi kelet-nyugat irányú útszakasztól délre található az ún. Dobogó. Gabler Dénes 1964-ben és 1966-ban Dobogó-Nagydobogó és Dobogó-Kisdobogó területéről származó felszíni leletekről írt jelentést, valamint ő maga is bejárta a területet.

66 1968-ban Uzsoki András ugyanitt besimított belsődíszes kerámia-töredékeket, valamint orsógombot gyűjtött.

67 Tonika Péter az 1970-es években több ízben gyűjtött kora vaskori kerámiát Sokorópátka ezen részén. Először a Bőtoroki út déli oldalánál, a dél felé lejtő domboldalon (ún. Nagy Dobogón). A talált cserepek közt olyan őskori darabok is voltak, amelyeket pontosabban nem lehetett meghatározni. A leletek szóródása a dombvonal keleti lejtőjén is folytatódott, egészen az ott húzódó patakig. A következő évben szintén az ér közelében (Nagydobogó-Gulyakút) Hallstatt-cserepeket gyűjtöttek.

68 A Sokorópátka-Faluhely területén húzódó szántóföldön Mithay Sándor gyűjtött késő vaskori cserepeket (Mithay 1956,90.), ahol az 1960-as években Gábler Dénes hasonló kutatásokat folytatott. A Faluhelyi-dűlőn, a várhegy alá vivő út mindkét oldalán őskori kerámiát és paticstöredékeket gyűjtött, a Markó út elején pedig három bolygatott objektum foltját azonosította, amelyek valószínűleg bronzkoriak voltak. Ugyanakkor említést tett egy háromélú, vas nyílhegyről, amely a bolygatás során került elő, de már ő is csupán szóban értesült a leletről.

69 Faluhely-Nagydobogóról Nagy Tibor gyűjtéséből több kora vaskori cserép került a győri múzeum gyűjteményébe.

70 A Sokorópátka területén végzett felszíni kutatások és gyűjtések alapján feltételezhető, hogy a Harangozó-hegyi magaslati település a kora vaskor középső időszakában lakott volt, a további szórványleletek értelmezéséhez, feltárások híján pontosabb adataink sajnos egyelőre nincsenek. A község határában megfigyelt (kora vaskori) sírok a település jelentőségére utalnak.

71 Koroncó (Győr-Moson-Sopron megye) A község közigazgatási területét két folyó szeli át, a Marcal és a Bakonyér. (

VII. tábla/l. ábra) A régészeti kutatások kezdetei Koroncón Ebenhöch Ferenc és Czigány Béla felszíni gyűjtéseihez kapcsolódnak.

72 Az Ebenhöch Ferenc gyűjtéséből származó leletanyagban a korai vaskor középső, ill. kései szakaszára keltezhetők a háromélű, egyenes bázisú, tövis nélküli nyílhegyek, amelyek a legkésőbbi típusnak felelnek meg.

73 (5. kép) Az idézett munkában Ebenhöch a gyűjteményében levő koroncói darabok közt további négy Hallstatt-fibuláról (köztük csónak- és velemi típusok) és üveggyöngyökről tett említést.

74 (5. kép) A késő Hallstatt-kor szempontjából továbbá kiemelhető a gyűjteményből az a kerámia, amelyet Ebenhöch keltaként határozott meg. A tál kézzel formált, fülét két kiálló szarv díszítette.

75 A leírás alapján egy „Stupava-típusú" szarvasfülű táltípusra gondolhatunk, amely a késő Hallstatt - korai La Tène-korszak jelentős tárgytípusai közé tartozik.

76 A Tetűdomb nevű hely északi részén Lovas Elemér katasztere szerint, Milkovics János birtokán még 1863-ban két „csésze alakú, fekete cserépedény" került elő, „újabban" pedig két darab kőék, egy nagy grafitedény peremtöredéke, markolattüskés vaskés ívelt háttal, valamint orsógombok.

77 A Bakonyér árterét kísérő alacsony lejtőt nevezik Füzeknek, erről a területről Lovas Elemér közléséből őskori orsó- és agyaggyöngyöket, valamint fémtárgyakat ismerünk. Az utóbbiak közt „szkíta" nyílhegyek is voltak.

78 A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti gyűjteményében őriznek néhány Koroncó vidékéről származó háromélú nyílhegyet.

79 Lehetséges, hogy azonosak az Ebenhöchgyűjteményben leírtakkal, és Lovas katasztere alapján a füzéki lejtőn gyűjtötték a nyílhegyeket az említett őskori leletekkel. Nádaslak pusztáról Lovas egy „kelta típusú" 20