Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez

DURKOVIC ÉVA ÚJABB ADATOK A KISALFÖ

LD KORA VASKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉHEZ fibulát közölt. (Lovas kat. 103.) Szintén a korai szórványleletek közt említhető meg a Börzsönyi Arnold által publikált csónakos fibula. (Börzsönyi 1909, 245.) Ugyanő tett említést 191 l-ben megjelent összefoglalásában a Lippay-birtokon előkerült sírhalomról, amely egy urnás, hamvasztott rítusú temetkezést fedett. Sajnos az urna nem maradt fenn. (Börzsönyi 1911, 255.) Uzsoki András 1964-ben írt doktori disszertációjában számos további kora vaskori szórványleletet gyűjtött össze Koroncó területéről, munkájában főként a bronztárgyakat közölte.

80 Az utóbb felsorolt szórványleletek már arra engedtek következtetni, hogy Koroncó területén vaskori lakottsággal számoljunk, amelyet az alább leírt feltárások bizonyítottak. Koroncó-Bábotán 1939-ben a Mithay Sándor, Bottyán Árpád és Gallus Sándor által vezetett ásatás során késő bronzkori urnás rítusú sírokat és őskori objektumokat tártak fel.

81 (VII. tábla/1-2, ábra) A terület déli részén 1941-ben Gallus Sándor folytatta a feltárást, amely során késő vaskori edénytöredékek is előkerültek.

82 A következő években több terepbejárás is zajlott Bábota területén. így 1947-ben Mithay Sándor és Szőke Béla (jelentésük szerint a 125. ponttól dél-délnyugatra eső területen),

83 majd az 1950-es években Mithay Sándor, aki a község további területein is végzett kutatásokat (terepbejárást és leletmentést), több lelőhelyet térképen is rögzített. Eredményeit 1956-ban megjelent munkájában foglalta össze.

84 Az 1960-as években Gabler Dénes a győri múzeum régészeként a lakosoktól egy urnát vett át, amelyet a falu végén találtak.

85 A leírtak alapján csupán Bábota késő bronzkori lakottsága volna feltételezhető, a fent leírt a szórványleletek közt azonban Ebenhöch Ferenc egy velemi típusú fibulát közölt (5. kép), amely a Hallstatt-kor kései szakaszát képviseli. (Ebenhöch 1868,173.; Molnár 2006, 341.) Koroncó-Újtelep területét egy enyhén kiemelkedő hátság alkotja, amely a Bakonyér felé lejt.

86 Pintér Kálmán földjén, a házától délnyugatra eső területen (36,3 méter távol) földvétel során egy gödörobjektumot figyeltek meg. A mai Bakonyér az említett helytől csupán néhány méternyire húzódik. Az objektum előkerülését követő leletmentést 1952. június 5-13. közt Mithay Sándor vezette, aki a területen három kutatóárkot jelölt ki. (Mithay 1970, 5.) Az ásatás során az első árok profiljában egy bemélyített gödörobjektum rétegei rajzolódtak ki, amelyet Mithay „veremlakásként" határozott meg. A betöltés rétegződése alapján a házat elplanírozták, majd egy újabb ház épült a helyén.

87 A házgödör az 1. és a 2. árokban került elő. A Hallstatt-kori cserepek mellett az északi falban magkő, paticsdarabok, hálónehezékek, orsókarika volt.

88 A házgödör szélében (a déli részen, 90 cm mélységben) vörösre átégett paticsdarabok voltak. Az objektum alaprajza 1,15 m mélységben rajzolódott ki, a leletek gyakorisága 0,5 méterrel mélyebben vált intenzívebbé (grafitozott cseréptöredékek és állatcsontok). A házgödör félköríves záródását a 3. kutatóárokban tárták fel.

89 Az első ház padlója 1,2 m mélységben lehetett. 21 5. kép Koroncó, Ebenchöch Ferenc gyűjtésből származó leletek (Ebenhöch 1869,168.)