Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Csiszár Attila: Ácsolt gabonatároló ládák (hombárok) a Rábaközben
VARGA NOÉMI ... TELEPÍTÉSEK A MAGYARÓVÁRI JÁRÁSBA 1938-40-BEN ... Az adásvételi szerződést május 4-én kötötték, és bár új tulajdonosa, a Földhitelintézet, hivatalosan csak október l-jén lépett birtokba, a területet azonnal birtokba vették, hiszen az építkezéseket el kellett kezdeni. 29 A telepítés mielőbbi lebonyolítása azért is fontos volt, hogy a telepesek mielőbb elkezdhessék művelni földjeiket és „megszűnjön lakóhelyükön beállott nehéz helyzetük". 30 Az igénylők összeírása májusra megtörtént. A május 6-i határidőre 88 olyan lakost regisztráltak, akik kinyilvánították áttelepülési szándékukat, ám közülük sokan nem feleltek meg a feltételek mindegyikének. (Varjasi 2006, 38-39.) Május 9-én újabb megbeszélést tartottak, melyen részt vett Bíró Tibor okleveles építészmérnök, telepítési felügyelő, aki a pünkösdvásári épületeket is tervezte. Tervrajzokkal illusztrálva részletesen ismertette az újonnan épülő házakat és melléképületeket. A tervezés során igyekeztek figyelembe venni a telepesek igényeit. A megbeszélésen a rónafői telepesek is megfogalmazták egyéni kéréseiket, melyek elsősorban a telkek kiosztására vonatkoztak. A települni szándékozóknak ekkor nyilatkozniuk kellett arról is, hogy mekkora földterületet, házat és istállót igényelnek. Egyben vállalták azt is, hogy a lakóházak 8500 pengős építési költségét részletekben megtérítik, és a kataszteri holdanként 60 pengős előleget is kifizetik. (Varjasi 2006, 39.) Az előleget június 10-ig kellett befizetni, és a hajdúböszörményi polgármesternek igazolni. A jelentkezők közül azonban nem mindenki tudta teljesíteni ezt. Voltak olyanok, akiket a katonai behívó akadályozott az áttelepülésben. Néhányan már 1940-et megelőzően kérték Pünkösdvásárra telepítésüket, ám azt vagy visszamondták, vagy kérésüket akkor — megfelelő földterület hiányában — nem tudták teljesíteni. Kovács Gyula például 1938-ban kért és kapott 40 katasztrális holdat Pünkösdvásáron, ám felesége annyira megrémült az áttelepüléstől, hogy a családfő visszamondta igényét. Később az asszony annyira megbánta ezt a tettét, hogy „szinte megbetegedett" ezért Kovács Gyula újra a telepítési osztályhoz fordult kérésével. Mivel Pünkösdvásáron akkor már nem tudtak területet juttatni neki, kérését a rónafői telepítés során teljesítették. 31 A rónafői telepesek közül sokan tudtak a pünkösdvásári telepítésről és ezen felbuzdulva, családtagjaik által bíztatva kérték telepítésüket. Sokak indokai között szerepelt az, hogy már áttelepült családtagjaik közelében szeretnék leélni életüket. Az otthon maradt fiúgyermekek szüleik után települése gazdasági szempontból is előnyös volt, hiszen így nem kellett külső munkaerőt alkalmaznia a családnak. Az igénylők átlagban 10-20 katasztrális hold földet; szántót és rétet igényeltek. A földeket a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt álló Gazdasági Műszaki Hivatal jelölte ki. 32 A telepes község telepfelügyelője a birtok korábbi gazdatisztje, Csáky József lett. Eredetileg a pünkösdvásári telepfelügyelőt, Bácsi Nándort akarták megbízni a feladattal, ám mivel Pünkösdvásár mellett Kisudvar és Rohrerföld telepfelügyelői feladatait is ő látta el, a választás Csáky Józsefre esett. Ezen kívül Rónafő földrajzilag távolabb esett a korábban a főhercegi uradalomhoz tartozó területektől, református telep lévén pedig vallási szempontból is elkülönült azoktól, ami érthetően külön igazgatást kívánt. Továbbá, már 1940-ben megvolt a minisztérium azon szándéka, hogy néhány éven belül önálló községgé fejleszti a telepes községet, ami szintén külön telepfelügyelő kinevezését indokolta. A telepfelügyelő, havi tiszteletdíján túl, telepfelügyelői bérlet címén, 35 katasztrális hold földet kapott haszonbérletbe. 33 Feladatai — bár megbízatása hivatalosan csak 1940. október 8-ától szólt 34 — már a telepítés előtt megkezdődtek, hiszen neki kellett felügyelnie az új település kialakításával járó bontásokat és építkezéseket. 35 181
