Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Ácsolt gabonatároló ládák (hombárok) a Rábaközben

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK Az építkezések 1940 májusában kezdődtek. Az építtető okult a pünkösdvásári példából, ahol a házak egy része vályogtéglából készült, meszes habarcsú vakolattal. Mivel a vályog és a mész nem egyformán száradt, a falakról már egy év múlva hullott a vakolat. (Csizmadia 1990, 27-28.) A rónafői házak ezért csak szilárd anyagból készültek. Az alap és a lábazati falak betonból, a felmenő falak téglából, mindenütt szigetelve. Vályogból azért sem építkezhettek, mert Rónafő környékén nem állt rendelkezésre megfelelő falazati anyag. A vályog homokos, kavicsos volt, így nem tudott volna ellenállni azoknak a viharoknak és széllökéseknek, amelyek szinte egész évben, csaknem merőlegesen érték a házak falazatát.

36 A szobák padlózata hajópadló, a konyháké pedig téglaburkolat volt. A tetőszerkezet hazai fából, cserépfedéssel készült.

37 Az utcákat egyenesre és szélesre tervezték, a járdák mellett lombos fákkal.

38 A telepesek, a telepítés megkezdése előtt, két háztípus (A és B) közül választhattak, bár egyes, későbbi források további három háztípust is említenek (Cl, C2 és D). Az A típusú ház, teljesen megfelelt a hajdúsági háztípusnak, ami tudatos törekvés eredménye volt. Mivel a házaknak elsősorban lakóik igényeinek kellett megfelelniük, és mivel a telepesek Hajdúböszörményből érkeztek, a főépítész, Bíró Tibor tudatosan tervezte az épületeket a hajdúságiak mintájára. (4. kép) A B típus ezzel szemben olyan változtatásokat tartalmazott, amelyeket a helyi, elsősorban időjárási viszonyok indokoltak. Az egyosztatú helyett ezért alkalmazták például a hőszigetelés szempontjából gazdaságosabb kétosztatú megoldást. A házakat mindkét esetben úgy tervezték, hogy azok illeszkedjenek a tájba és megfelelje4. kép Hajdúsági mintára készült egyszobás ház (Varga Noémi felvétele) 182