Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Győr-belvárosi ásatások
ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK A fiatalabb épület a telek délkeleti részén jelentkezett. Teljes területét nem ismerjük, egyértelműen átterjedt a Bástya u. 36/a. és az Apáca u. 35. sz. telkekre. Megismert része az épület egy negyedénél is kisebb, de alaprajzi sajátosságai miatt típusa valószínűsíthető. Az ún. peristyliumos típusú ház központi, lekavicsozott udvarát szintén kavicsos járószintű, az udvar felé feltehetően nyitott, keskeny folyosó szegélyezte. A folyosó mellett két, öntött mészpadlóval burkolt nagyobb helyiség következett. Ezek közül az egyik minimálisan 5x6 m alapterületű volt. Az épület falait szinte teljesen kiszedték, egy részüket bizonyíthatóan legkésőbb a középkorban. A megmaradt kis szakaszok bizonyítják, hogy a falak vízszintesen egymásra helyezett kövekből, sok habarccsal készültek. A folyosó fala eltérő technikát mutat. Agyagos, téglás alapozáson fa felmenő szerkezettel számolhatunk egy leomlott és a helyszínen maradt faltömb alapján. Hasonló technikát a Széchenyi téri ásatáson is megfigyeltünk. Mivel a 130 cm mélységben jelentkező római kori maradványok fölött mindenütt újkori réteg feküdt, használati idejére csak közvetve, a járószintek alól előkerült régészeti anyag alapján következtethetünk. A korábbi anyaggal vegyesen előforduló sok festett, hullámvonal díszes kerámiát tartalmazó anyag a II. századra utal, az építés idejét feltételesen a Severuskorra határozzuk meg. Ugyancsak nem jelent az építés korára bizonyítékot az egyik helyiség mészpadlója alatti gödörből (23. obj.) előkerült Vespasianus sestertius és Domitianus as sem. A kőépület két nagyobb helyiségét burkoló mészpadló eltávolítása után a feltárt terület nyugati szélén egy gerendavázas-cölöpös szerkezetű építmény nehezen értelmezhető maradványait találtuk meg. A feltárható egyetlen helyiség-részlet négyzet vagy téglalap alaprajzú, maradványai: három földbe mélyülő gerendaárok (Fundamentgräbcheri) és a teljesen megmaradt oldal két végén és közepén 11 cölöplyuk. Az egyik cölöpöt utólagosan megerősítették. Biztosan hozzá tartozó járószintet nem tudtunk megfigyelni, pusztulását jelezheti az északkeleti sarokhoz csatlakozó égett réteg, amelyből ívfibula, ezüstcsüngő és vékonyfalú kerámia került elő. (9. kép) Hasonló típusú épületeket a vicus területén a Rákóczi u. 18. alatt és a Széchenyi téri ásatás legalsó rétegeiben figyeltünk meg. Lényegében ugyanezt a technikát alkalmazták a káptalandombi castellum korai barakkjainak építésénél is. A felsorolt analógiák és a pusztulási rétegből előkerült leletek alapján a korai faépületet az I. század második felére, esetleg a II. század elejére keltezhetjük. 9. kép Bástya u. 34. Leletek a kőépületet megelőző időszakból (Tanai Csaba felvétele) 118