Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század
SZÉKELY ZOLTÁN KÉP ÉS VALÓSÁG. TÖRÖKKORI METSZETES VÁRÁBRÁZOLÁSOK ... 51-54.): e dátum a terminus post quem az eredeti veduta megfestésére nézve. Az ante quem meghatározása már bizonytalanabb. Mivel a városi épületeken nyoma sincs pusztulásnak, így felmerülhet, hogy Angielini a szeptember 29-i tűzvész előtt készítette el látképét. Ám a vedutának épp e részlete a leginkább sematikus. A tábor feloszlatásáról október 21-én döntött a haditanács (Sugár 1976,194.), de Ferdinánd főherceg már előbb, 15-én távozott. (Wagner 1966, 248.) Ez utóbbi Angielini látképére nézve a legkésőbbi dátum, mivel a főherceg még szerepel a táborban feltüntetett nevek között. A látkép létrejöttének körülményeiről nincsenek közvetlen információink. Sőt magáról Nicolo Angieliniről is e munkája tudósít elsőként. Testvére, Natale már 1557től kimutatható Károly főherceg szolgálatában, ahol mint építőmester tevékenykedett. 1564-ben Bécsbe költözött, s immár császári zsoldban álló építészként dolgozott a magyar végvárvonalon. Kapcsolata azonban korábbi kenyéradójával ekkor sem szakadt meg: a főherceg 1565-ben Friaulba küldte. (Pálffy 2005,483-484.) Natale maga is készített várakról látképeket eseményábrázolással egybekötve, mint azt 1565-ös Szatmárról festett műve is jelzi. Talán már az 1557-ben Károly főherceg számára festett munkája is e kategóriába tartozott (Pálffy 2005,483.) Nicolo 1567-ben szerepel először okmányokban, amikor császári szolgálatba lépett: úgy tűnik, hogy kezdetben várfelmérési bizottságok munkájában vett részt. Pálffy Géza valószínűsíti, hogy ezt megelőzően testvérével dolgozott együtt, talán már Károly főherceg udvarában is. Korábban úgy véltük, hogy a Győr-látkép megrendelője Miksa császár lehetett (Székely 2003,171.), de emellett elképzelhetők más megoldások is. A veduta Károly főherceg megbízásából is készülhetett, aki a hadjárat idején seregével a Dráva mellett állomásozott. Ezt a feltételezést erősíti egyrészt az Angielinik imént említett kapcsolata a főherceggel, másrészt a látképről Velencében, Domenico Zénói által készített — az alábbiakban még bemutatásra kerülő — rézmetszet Károllyal is kapcsolatba hozható keletkezési körülményei. A kézirajzi tervek nem képezték a mai értelemben vett hadititok tárgyát, így a várépítészek készítette, az erősségekről megbízható képet nyújtó vedutakkal együtt másolták is ezeket, a lapokból pedig albumokat állíthattak össze. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy e rajzokhoz bárki könnyedén hozzáférhetett: a magyar vonatkozású vármetszetes anyag remekül jelzi, milyen nehéz is volt a külföldi kiadóknak hiteles ábrázolásokhoz jutni. 16 A másolatok készítése leginkább várépítészek és a hadiépítészet iránt érdeklődő méltóságok számára képzelhető el. Az albumok közül a bécsit a Haditanács rendelkezése folytán állították össze, két másolata pedig fejedelmi levéltárakban található. A stockholmi és stuttgarti albumok létrejöttének körülményeit nem ismerjük ilyen jól, de nem lehet véletlen, hogy ezek is fejedelmi gyűjteményekben maradtak fenn. A metszetkiadókhoz került helyszíni felmérések útját pedig még ennyire sem lehet követni: a rekonstrukcióhoz nagyon kevés és csupán közvetett adat áll rendelkezésünkre. XVI. századi sokszorosított grafikai lapok Győr váráról Pietro Ferabosco alaprajza és Nicolo Angielini látképe a török kori erődváros leghitelesebb s legpontosabb ábrázolásai, egyben a következő évtizedek során megjelent győri veduták legfontosabb forrásai is. 145
