Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század
ARRABONA 2006. 44/2. TANULMÁNYOK A „császárváros s egyben a kereszténység védőbástyájává" előlépett erődvárosról az első metszetes lapok Itáliában jelentek meg az 1566. év katonai eseményei nyomán. Ebben az esztendőben II. Miksa császár és király hatalmas birodalmi had élén vonult fel a török ellen, melyet számos — köztük itáliai — előkelőség és fejedelem erősített. Az olasz közvélemény érdeklődését kielégítendő készültek e lapok, amelyeket Rómában és Velencében adtak ki, minden bizonnyal közvetlenül az események után. Mario Cartaro metszete így legkorábban november-december táján készülhetett Mario Cartaro 17 1566-os évszámmal jelzett, Iavarino in Ongaria... c. rézmetszete, 18 amely Győrt (Iavarino) és az alatta elterülő, sáncokkal védett császári tábort ábrázolja—Angielini nyomán. Ezt kétségtelenné teszi a helyrajz, a tábor sáncainak ábrázolása, miként a csapatok és vezéreik feliratozásának módja is. A részletesebb összehasonlítás azonban arra is rávilágít, hogy Cartaro meglehetősen nagyvonalúan bánt előképével. A város erődítményei némileg elrajzoltak, a Püspökvár épületegyüttese hiányzik. A sáncrendszer tört vonalvezetése, a kapuk követik Angielinit, de az ágyúállások száma megszaporodott, különösen a keleti oldalon. A tábor ábrázolása összefogottabb, a sátrak teljesen kitöltik a sáncokkal határolt térséget. Ebben művészi, esztétizáló szándék érhető tetten, miként abban is, hogy az Angielininél csak itt-ott feltűnő staffázsalakok számát alaposan felszaporította. A feliratok nagyjából követik Angielinit, bár nemegyszer leegyszerűsítettek: így lett Erzherzog Ferdinándból Arci Ducha. Még ennél is szabadabban kezelte a Wagen der Profiant feliratot, amelyből Mercantt lett. A változtatást a képi megjelenítésben is konzekvensen érvényesítette, a társzekerek helyére a kereskedők sátrait rajzolva. A Conte sforza in burg névalak pedig alkalmasint teljes félreértés, amely mögött valójában nem egy Sforzát, hanem Günter Schwarzenberg grófot kell keresnünk. A névanyag összességében szerényebb az előképnél: Ferdinánd főhercegen kívül csupán a fejedelmeket, Guise herceget (Dúca ghisa), II. Alfonz d'Esté ferrarai herceget (Ducaferrará) és egy számunkra azonosíthatatlan herceget (Dúca valenüno) említi. Viszont olvashatunk olyan személyekről is, akik Angielininél hiányoznak: így a pápai gyalogosok parancsnokáról Johannes Alphonsus Castaldusról (gastaldo), és a pápai nunciusról (Nonüo). Cartaro szemmel láthatólag az olaszokra helyezte a hangsúlyt, saját közönsége érdeklődésének megfelelően. Emellett még számos ponton egyszerűsített vagy inkább hibázott a római mester: a hidak közül kettőt, a Rábcán és a Mosoni-Dunán átívelőt is elhagyta illetve a környező települések közül Sziget s Révfalu nála lakatlan terület. Uj elem viszont, hogy Újváros — melynek Vor Statt elnevezését ßorgokent fordította — nyugati oldalát palánkkal zárta le. Ez Angielini vedutájáról hiányzik, holott már 1564 januárjában elkészült Salm főkapitány utasítására. (Veress 1993, 50.) Minden bizonnyal szóbeli vagy írott forrásokra támaszkodva módosította ekként előképét, ugyanúgy, ahogy a Szigetköz elnevezését is ennek hatására változtatta Die Insell bei Rabról Insola di Comarera. (9. kép) Cartaro lapja már felvonultatja mindazokat a problémákat, amelyek a későbbiek során is meghatározták a Győrről készített metszeteket: készítőik a mégoly hiteles előképet is meglehetősen szabadon kezelik, önkényesen hagyva el részleteket, vagy nem képi források alapján egészítve ki újabb elemekkel az ábrázolást. Mindez erőteljesen aláássa e lapok forrásértékét. 146
