Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század

ARRABONA 2006. 44 / 2. 8. kép a.) A Püspökvár. A Ferabosco-féle tervrajz részlete a bécsi albumból, 1564 b.) A Püspökvár. Az Angielini-féle látkép részlete, 1566 c.) A Püspökvár. A Forlani-féle metszet részlete, 1567 TANULMÁNYOK ban Angielini vedutáján a székesegyház ábrázolása. Ferabosco felvételi rajzán jól látható a háromapszisos, támpilléres épület, déli oldalán a Héderváry-kápolnával, nyugaton pedig az egykori toronypár falcsonkjaival. Az Angielini-vedután a várostorony sarkához kapcsolódik egy magas, nyeregtetős épület, sarkán hatalmas támpillérrel/falcsonkkal, déli oldalán egy vele párhuzamos alacsonyabb házzal. Talán ez lehetett Angielini eredeti, sajátkezű látképén a székesegyház sommás ábrázolása, amely „rácsúszott" a várostoronyra. E „rácsúszás" oka a veduta délnyugati nézőpontja lehetett, ami miatt a néző szemében a templom és a torony egy vonalba kerültek, a torony így mintegy a székesegyház szentélyéhez tapadt. (8. kép) Angielini látképén a polgárváros ábrázolása gyanánt elszórt nyeregtetős házakat, hosszabb oldalukkal egymáshoz tapadó épületekből álló házsorokat láthatunk, mindenféle különösebb rend nélkül. Maguk az épületek is sematikusak, egyformák, amely bizonnyal a kis méret következménye. Nyilván nem volt cél a polgárváros topografikus ábrázolása, az épületek e helyütt csupán térkitöltő szerepet játszanak. A forrásértéke e részletnek tehát meglehetősen korlátozott, ám arra kétségtelenül alkalmas, hogy jelezze: Győrött alacsony, oromzatos — Winkler Gábor szavaival élve „németes" — házak sora alkotta az utcákat. Topográfiailag csupán két részlet hozható közvetlenül kapcsolatba a korabeli valósággal. Az építési hivatal körülkerített épülettömbje a nyugati várfal mentén, illetve a Főtér, amelyre a város közepén szabadon hagyott térségben ismerhetünk rá. Végezetül szót kell ejtenünk az Angieliniveduta datálásáról és keletkezési körülményeiről, tekintettel az újabb kutatási eredményekre és a későbbiekben tárgyalandó Forlani-Zenoi metszetek időrendi problémáira. A látképen megjelenő, Miksa császár hadainak táborát kerítő sáncrendszer kiépítésére Szigetvár eleste nyomán, szeptember 16-át követően került sor (Veress 1993, 144