Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század

SZÉKELY ZOLTÁN KÉP ÉS VALÓSÁG. TÖRÖKKORI METSZETES VÁRÁBRÁZOLÁSOK ... 4. kép Bernardo de Magno: Győr várának felmérésirajza, 1572 A vár kiépítése még az 1570-es években is folyt. E munkálatokhoz kapcsolódik az a felmérési rajz, amely Suess Orbán és Bernardo de Magno 1572-es jelentéséhez mellékelve maradt fenn. (Maggiorotti-Banfi 1933, 21.) APataky által Suessnek, míg a Maggiorotti-Banfi szerzőpáros által Magnónak tulajdonított Giauarino feliratú lap különböző színekkel jelzi az építkezés adott stádiumát: a Magyar-, a Császár-, az Uj, a Közép- és a Szentdombi-bástyánál valamint a Sforza-félbástyánál a külső falazat már elkészült, miként a belső falazat alapjai is. A Duna-bástyánál azonban még ekkor is csak az alapozásnál tartottak. Kazamatát csupán a Kastély- és a Duna-bástya esetében tüntet fel. Ágyúdombból — a Ferabosco-rajzzal megegyező módon — ötöt jelez a lap: a Magyar-, az Új-, és a Szentdombi-bástyánál egyet-egyet, míg a Középbástyánál kettőt, amiből a déli még nem készült el. Valószínűleg később sem valósították meg, sőt párdarabját is elbontották s helyükön a várfal belső oldalához simuló kaszárnyasort emeltek. Mindhárom kaput feltünteti a rajz, miként a déli és a keleti várárok külső partján húzódó fedett utat is. (4. kép) A stockholmi és stuttgarti váralbumok őrizték meg annak az 1594-es ostromhoz köthető felmérési rajznak a másolatát, amelyre a török ostrom okozta károkat vezették rá.

10 A Raab feliratú lap a várfalakat és a három cavaliert tünteti fel, valamint a Káptalandombot

11 a Püspökvár és a székesegyház sematikus alaprajzával. Ez a Ferabosco-féle lapon megjelenő épületegyüttes erőteljesen leegyszerűsített változatának tűnik. A vár mindhárom kapuját jelöli a rajz, a Vízi-kapu azonban a valóságosnál közelebb került a Duna-bástyához. A Közép- és a Magyar-bástyán a tö139