Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század

ARRABONA 2006.44/2. TANULMÁNYOK 5. kép Győr várának alaprajza az 1594-es ostrom után, 1600 körül rök ágyúk törte réseket is berajzolták. A lapon láthatók a városból kivezető utak, a folyókat felirattal nevesítették (Raab, Rabnitz, Thonau). Újváros területén egy északdéli irányban elnyúló keskeny tavat, valamint a Rábca felőli oldalon egy híddal átívelt öblöt jelez. E részletet nehéz megítélni. Újváros területe valóban lapályos, az áradások után elméletileg maradhattak vissza vízfolyások, ám az ostromnaplók nem szólnak erről. Valószínűbb tehát, hogy e motívumnak nincs valóságalapja és Siebmacher metszeteiről került a rajzra. A vár belsejében mérték és a-h jelmagyarázattal a bástyákat és a kastélyt (Püspökvár) nevezi meg. Bővebb információt csupán a Középés az Új-bástyánál közöl. (5. kép) A rajz, bár sematikus, hitelesen jelzi a török ostrom elsődleges irányait: Ferdinand Hardegg várkapitány és Leo Mihály sáncmester feljegyzéseiből tudjuk, hogy Szinán pasa valóban e két bástyára összpontosította támadását, aknákat robbantva alattuk. (Lengyel 1959, 189., 193., 194.) A Győrről készült XVI. századi kéziratos alaprajzok számbavételét egy irodalmi adattal zárjuk, amelyet Istvánffy Miklós történeti műve őrzött meg. A vár 1598-as töröktől való visszafoglalásának elbeszélése során említ egy, a város utcahálózatát is ábrázoló, festett színes térkép"-et (Istvánffy 1962,421.), amelyet a csapatmozgások megtervezésekor használtak Schwarzenberg és Pálffy seregei.

12 Nicolo Angielini látképe Az alaprajzok mellett csupán egyetlen XVI. századi, helyszínen készült veduta maradt ránk Győr váráról: Nicolo Angielini 1566-os madártávlati képe, amely az erődváros mellett megörökítette II. Miksa császár birodalmi hadainak táborát is. Az eredeti akvarellt két XVII. századi másolat őrizte meg, melyek a stockholmi Királyi Ha140